"Versenyt futottak egymás mellett, hallották egymás lélegzetét, szívverését, és tudták, mire gondol a másik.... Versenyt futottak, az élelemért, azért a kis gyenge nyúlért, ami előttük hevert a hóban.
Végül a nőstény vetette rá magát előbb a félig már kihűlt, erőtlen testre. Foga alatt nagyot roppant a fiatal állat gerince, forró vére édesen folyt le a torkán. Körülötte a világ azonban nem szűnt meg létezni, látta, ahogy falkatársa, aki alacsonyabb rangú nála, felé ugrik.
Érezte a torkába fúródó borotvaéles fogakat, ahogy a vére a bőrére, a szőrére, majd a hóra folyik.
Ropogott a lábuk alatt a hó, ahogy küzdöttek a kevés élelemért. Harapták egymást, ahol csak érték. Szenvedélyesen küzdöttek valamiért, ami már az egyiküké lett, nem, hogy megosztoztak volna rajta. Egyikük sem hagyta magát. Körülöttük ropogott a hó, és egy másik hangot is hallottak: léptek közeledtek. Nem is akármilyenek: lassú, puha léptek.
Egy pillanatra megálltak, hogy immáron ketten védjék azt, amiért az előbb még küzdöttek.
De felesleges volt az elővigyázatosságuk, mert a bokrok kopasz ágai közül egy legyengült, borzas szőrű farkas bukkant elő. Már a járás is nehezére esett. Látszott rajta, már csak kevés ideje van hátra. Őt is, mint minden állatot, ki az erdőben élt, megviselte a kegyetlen tél.
A két farkas, mintha egy lett volna: gondolkodás nélkül tudták, mit tegyenek, mi a helyes döntés. Kicsit rámorogtak az idegen fakasra, jelezvén, hogy ebből nem lesz rendszer és tisztelje a falka területét, majd futásnak eredtek. Nem ellenségekként, hanem bajtársakként. A jó, melyet együtt tettek egy fajtársukért, összekovácsolta őket, és egy olyan szövetséget hozott létre köztük, amiről nem gondolták volna, hogy valaha is létrejön majd..."
"A szemén keresztül láthatod az összes teremtmény szívét és lelkét, még az emberekét is. Győződj meg róla, hogy elég mélyen néztél az emberiség szemébe."
ma az angollal végére értem a szóbeli kisérettségiknek...
aminek örültem, hogy folyékonyan tudtam beszélni, és csak kétszer tévesztettem, de még azt is időben kijavítottam :) és azért értették is amit mondtam, szóval a lényeg megvolt... :)
még lesz hátra harmincadikán egy irodalom-nyelvtan írásbeli, és végre vége ennek az egész tizenegyedikes kisérettségis baromkodásnak. már alig várom :)
ebből a számból tanultam meg a dust szót, aminek ma hasznát vetem.... :) hát na... :)
kármennyire is féltem a szóbeli kisérettségitől, egész jól alakultak eddig a dolgok. :)
-szerdán irodalom és nyelvtan volt porondon, azokból feleltünk, arról nem tudom hogy sikerült. Dante Pokoli Színjáték-át húztam, nyelvtanból pedig a Szöveg és kommunikáció, a szöveg felépítése című tétel akadt a kezembe.
Shadow-val. :) a bal oldali vagyok :D
délután kicsit csavarogtam, tényleg csak egy kicsit, de az is bőven elég volt.
itt pár napja még egy ház állt. ma már csak egy halom szemét emlékeztet arra a legalább hatvan éves épületre, ami itt volt. igaz, már lehetetlen lett volna úgy felújítani, hogy az meg is érje, de akkor is, ekkora mocskot hagyni maguk után.... most ide egy panziót terveznek (nyert pénzből, mai nekem nagyon nem tiszta, a faluban négy panzió van, abból egy működik rendesen, a többiben csak hébe-hóba van vendég, akkor minek egy ötödik...?), a tavakat már kivájták, jó ocsmányak.... (és Natura 2000 területen is van a két tó...) gratulálok a készítőjének....
egy gémeskút. a kútban még víz is van. meg sok szemét. balra a helyi áramszolgáltató "szép" munkája látható.
-csütörtökön, az az ma, reggel amikor beestem a suliba, jó néhány perc telefon piszkálás után (úgy tűnik be fog halni az akksi, száz százalékról fél óra alatt lement ötvenhárom százalékra... hát, ennyit ért az xperia mini pro, egy újabb nagy hiba, csak kicsit komolyabban... :P ) a rajztanár oda jött, menjek vele fel az emeletre. odafent odaadta a Föld Napja rajzpályázatra beadott munkámért járó oklevelet, és díjat, mivel első helyezett lettem :)
a beadott munkám :)
az oklevél :)
a nyereményeim :)
miután kihevertem a sokkot, jött a történelem szóbeli, main az államalapítást húztam, négyest akartak adni, de az osztályfőnököm csak hármast adott, de nekem az is jó a négyes írásbelim mellé... :)
és haza is jöhettem a korábbi busszal, délre már itthon voltam (amúgy fél négykor szoktam hazaérni.. :) )
hú, azt hiszem semmit sem hagytam ki... :)
ez ment egész délután, és most is ez megy... ez így normális? :) :D
