2013. április 24., szerda

a méreg...

...az iskolának nevezett intézmény.

Főleg az év vége miatt.
Gondolom, ez sokak szemében egyenlő egy rémálommal. Most nekem is az lett. A matek miatt. Ebből  a tantárgyból mindig is eléggé rosszul álltam, most meg, a tanár szerint karóra állok (ha karó lesz, akkor engem karóba húznak), bár én akárhogy is számolom, mindig 2,1 jön ki... A lényeg az, hogy most tanulnom kell, mint a rosseb, így sajnos az írás háttérbe szorul... :(

Amire persze egyáltalán nem vagyok büszke, tekintve, hogy a Bodom - blog is most kezdett beindulni, és a Fakaslánnyal is nagyon jól haladok, kb. két hónap alatt meg is írtam a 26 oldalas első fejezetet :D Ezzel felállítottam a negatív rekordot, de a többi már könnyebb lesz :)

Szóval úgy döntöttem, hogy a tanév végéig nem nagyon frissítgetem a blogokat, mert nem akarok hülyeségeket kitenni,  de aztán majd belehúzok :)

As your nightmare comes to life

Minden jót, sok mosolyt :)

Beth


2013. április 17., szerda

Morzsák

Hey!

Régebben össze írtam egy füzetbe a gondolataimat. Tegnap megtaláltam ezt a füzetet, és úgy döntöttem, elolvasom, miket írtam olyan negyed évvel ezelőtt. Pár, olyan pöszmöszt hoztam Nektek, amit most is igaznak érzek.


Annyi felesleges dolog van ebben a világban, hogy az emberek már képtelenek kiválogatni, mi a fontos és mi nem. Az már más kérdés, hogy nem is akarják.

Az emberek most már annyira igénytelenek, hogy elég nekik pár beállított kép, direkt produkció, és már kedvencük is lesz az illető. Úgy két hétig, míg nem jön már az ő képeivel és feledhető produkciójukkal…

Annyira sajnálom azokat az embereket, akik más véleményéből építenek várat…

Lassan ott tart ez az „ország”, hogy már a levegő vételért is regisztráció szükséges, és adót kell fizetni…

Megtanuljuk, hogyan kell körbe rajzolnunk  a kezünket és kiszínezni a „művet”. Ez a tizedik gimnáziumi osztály.

A fekete a legjobb szín. Bármit beleláthat az ember, és minden hangulathoz illik. :)

Irigylem a madarakat, mert az égben vannak, és jobban látják, mi történik idelent, mint aki idelent van, és büntetlenül véleményt tudnak nyilvánítani :)

A gitárnak nincs se keze, se lába, mégis gyönyörűen énekel.

A zene valóságos csoda. Mindig azt érzi, amit te, és ha kell, felszabadít.

Az emberek csak azt képesek lefogadni, amit láthatnak, hallhatnak, megragadhatnak. A hit már kiveszőben van. Pedig, az néha jobb, mint a földhöz ragadtság.

Kegyetlenül bosszantó dolog egy óra alatt megírni egy oldalt, hogy aztán más öt perc alatt elolvassa.

Dolgozat írásnál, lapok kiosztása után: „ hölgyeim és uraim, most tegyék meg tétjeiket…” :D

Barátkozz meg az árnyékoddal, és szeresd. Tarts ki mellette. Csak ő viszonozza a kitartásodat teljes mértékben.


Egy idő után már nem a látszat a fontos, hanem az, hogy jónak érezd azt, mait csinálsz. Ha eljutottál erre a szintre, akkor már elmondhatod, hogy elértél valamit.

Mikor azt hiszem, rossz az az állapot, amiben vagyok, mindig arra gondolok, hogy mi lenne, ha minden ember, aki valaha is érdekelt akár egy percig is, meghalna. Ettől ugyan nem lesz jobb a helyzet, de már sokkal jobban állok hozzá a dolgokhoz.

Amíg te azért nyavalyogsz, mert nehéz a táskád és tesiórád lesz, addig a világ másik pontján a katonák szó nélkül mennek ki a frontra, ahol bármelyik percben meghalhatnak, a hazájukért.

Az, hogy sírsz, vagy nevetsz, azt jelenti, hogy érző lény vagy.

Ne ítélj látszat alapján – egy rongyokba öltözött csöves is lehet jó beszélgetőtárs! Gondolj bele, mi lenne, ha holnap eltűnne minden ruhád, és teljesen mást kéne felvenned, mint amit megszoktál. Másabb lennél akkor?

Az emberi hülyeség és pofátlanság nem ismer határokat. De a kedvesség és az együtt érzés igencsak határos.

Az élet a történet írója. Az író csak egy olyan ember, aki szavakba önti a valóság javítását.

Másnak csak egy füzet, amibe lehet írni. Az írónak egy lehetőség, hogy kifejtse azt a gondolatot, mai foglalkoztatja, hogy szabadon engedhesse a fantáziáját, és álmodjon.



Viszont írásra látásra

Beth
"Mindenki azt akarja, hogy a barátod legyen. Rázd le őket... fogj velük kezet, légy barátságos, de tudd mire megy ki a játék."

- W. Axl Rose