2015. május 23., szombat

Elátkozottak

Sziasztok!
Végre végig értem az eddigi leghosszabb, füzetben 115 oldal terjedelmű történetemnek.
Három és fél hónap, rengeteg ébren, gondolkodással töltött éjszaka, egy füzet, két toll - ennyi kellett ahhoz, hogy elkészüljek vele.
Meg persze rengeteg beszélgetés. Nem csak a történetről, hanem úgy általában mindenről. Jó volt, hogy meg tudtam beszélni néhány (összesen hat) emberrel az írás során felmerült kérdéseimet, kétségeimet. És köszönöm a támogatást, a biztató szavakat. Ha nem lettetek volna, nem lennék itt. Köszönöm.

Farkaslány és Elátkozottak - ez volt a két lehetséges cím. Végül utóbbi mellett döntöttem, mivel ez jobban hangzik, és nem olyan klisés. :) Szerintetek, melyik a jobb cím? :)

Most egy kis ideig pihentetem az írást. Készülnöm kell az informatika szóbeli érettségire. Viszont ha vége a tanévnek, akkor nekiállok átírni egy régebbi fanficemet, a Hate me!-t. Saját történet lesz belőle, nem fanfic, amit sokkal részletesebben és jobban fogok majd megírni. Rengeteg ötletem van hozzá, amik már csak arra várnak, hogy leírjam őket.
De ez még a jövő. Hosszú út lesz, mire azzal is elkészülök, és előtte még van pár kötelességem, de már most alig várom, hogy ismét írhassak. :)

~peace foREVer
Darkness

2015. május 16., szombat

Ellen Schreiber: Vámpírcsókok

Sziasztok!
Ma a kezembe akadt egy régi kedvencem, a Vámpírcsókok című könyv. Körülbelül három éve olvastam, és most, ismét elkezdtem olvasni. Erről a könyvről szeretnék most írni egy kicsit. :)



Ellen Schreiber
Vámpírcsókok

Elsőnek a borító tetszett meg. Szép, titokzatos, gothos.  Figyelemfelkeltő, és emlékezetes, nekem legalábbis, mivel imádom az ilyen stílusú ékszereket. Részben ezért is kezdtem el annak idején olvasni. :)

Magyarországon 2011-ben jelent meg. Az akkori őrületnek megfelelően vámpíros könyv, de sajnos nem a kiemelkedő fajtából. Viszont, egy olvasást, mindenképp megér. Hogy miért?
Egyrészt, imádnivaló a hangulata. Nincs semmi üzenete, nem gondolkodtatja el az embert, de kikapcsolódásnak, időtöltésnek tökéletes. Mint minden ilyen könyv, ennek is több hibája van. Az egyik a szereplők jelleme. Mivel írok, tudom, hogy ezt az egyik legnehezebb úgy megalkotni, hogy legyen az olvasónak kedvenc szereplője, de ha már kiadnak egy könyvet, erre kicsit jobban figyelhetnének. Furcsa volt, hogy Raven kiakadt azon, hogy tizenhat évesen dolgoznia kell. Miért baj az? Minél előbb letudja, annál jobb, és kész. Aztán ott van Raven családja, akik megérnének egy misét. Ahányan vannak, annyifélék. De mégis, olyanok, amilyenekre nem mondanám, hogy rosszak. Sőt, egészen aranyosak. :) Becky volt az egyik legnormálisabb szereplő. És a kedvencem, Alexander. Hm... Már a neve is szimpatikus, imádom a régiesebb neveket. :) Meg a srác... Tetszik hogy titokzatos, és végig fenntartja az ember kíváncsiságát, hogy már meg mit tudunk meg róla. Talán ő a legkiforrottabb egyéniség a könyvben, persze Raven mellett. Bár a főszereplő lány eléggé irritáló tud néha lenni. De voltak jó pillanatai, és jó mondásai. Például, mikor szívatták egymást Trevorral. Talán azok voltak a könyvben a legjobb poénok. Viszont ott volt az, hogy még tinédzser fejjel is vámpírcsókra vágyott. Ezt nem értem. Nem arról van szó, hogy idősödik, és így felnőttesebb lesz a gondolkodása? Ja, hogy ez nem az a könyv... Igaz, ha normálisan gondolkodna, és nem úgy, mint egy akaratos kislány, akkor nem lenne sztori. Viszont az nagyon tetszett, hogy milyen kis lázadó típus, illetve, hogy mennyire ki tud tartani a vágyai mellett.

A fogalmazás nem túlbonyolított, de nem is olyan kezdő író hangvételű. Hiteles, tényleg kicsit olyan mintha Raven fejében lennénk, és ennek örülök. Ezt nagyon sikerült átadnia a könyvnek. Furcsa fogalmazásra talán nem is tudnék példát mondani, ami szintén nagyon jó.

A történet maga... Hát... tetszetős, hangulatos, szórakoztató, olvastatja magát. Néha idegesítő Raven, de lehet, hogy csak nekem az.... Viszont Alexander ezt ellensúlyozza. Olyan az a srác, hogy csak na. :D Ha lenne a közelemben egy ilyen, én is úgy bekattannék, mint Raven, úgyhogy ezt teljesen értem. :D
A történet vége azonban nem tetszett. Nem értettem, hogy ez most így hogy is van? Miért? Azonban így is tekinthető lezártnak a sztori, bár érződik egy kicsit, hogy van még tovább.
Sajnálom, hogy itthon nem adták ki a további részeit. Ahogy az angol fülszövegeket olvasgattam, azok is érdekesek lehetnek. Kíváncsi lennék a folytatásra.

Olvastátok már? Ha igen, tetszett? :)

Darkness
"Mindenki azt akarja, hogy a barátod legyen. Rázd le őket... fogj velük kezet, légy barátságos, de tudd mire megy ki a játék."

- W. Axl Rose