2014. december 31., szerda

2014. december 30., kedd

az elmúlt évem

Sziasztok!
Elgondolkodtam ,hogy miért akarom, hogy a 2015-ös é v jobb legyen az ideinél. Hiszen, azért semmi tragédia nem történt ebben az évben, vagy valami, amiért olyan rossz lett volna ez az év. Hogy miért, azt most pár pontban összefoglalom.
Ami nem jött össze 2014-ben:
-jobban tanulni (nem, hogy jobb lennék, még rosszabb lettem. de ezt csakis a lustaságomnak köszönhetem.)
-elvégezni a kötelező önkénteskedési óraszámot (ami ötven óra. de ez tetszik, kötelező, hisz addig nem kapjuk meg az érettségi bizonyítványt, míg meg nincs. de önkénteskedés. na, mindegy. a lényeg, hogy bár nekikezdtem, nem sikerült befejeznem. eddig még csak hat órát teljesítettem, hogy miért, abba most inkább nem mennék bele. Siófokon akartam, az állatmenhelyen önkénteskedni, Shadow-val, de ez a része sem jött össze. majd talán jövőre. :)
-meghódítani a srácot aki tetszik (mert bár nem írok róla, de van ilyen nekem is. elvégre ember vagyok. :) az igaz, hogy nem is nagyon változtam meg, de ez szinte mindegy is, majdcsak úgy alakul, ahogy alakulnia kell, ezt inkább meghagyom a sorsnak, én nem avatkozom közbe. :) )
-és még egy teljes történetet sem írtam meg, a blogjaimmal se nagyon foglalkozom. (a blogokra nincs mentségem, lusta vagyok mint a föld, és ennyi. a történetírásnál inkább ihlethiány, túlzott maximalizmus, és a túl sok rajzolással töltött idő akadályozott meg ebben.)

És ami összejött:
-tetoválás. (ez volt az elsőszámú terveim egyike, és bár ugyan csak pár centis, és a minta is egyszerű, de nekem ez a világon a leggyönyörűbb, és kész. :) )
-anyu végre megérti, hogy amit szeretek, amiben hiszek, az nem lázadás, és nem unalomból csinálom, és nem is baromság, hanem ez is egy gondolkodásmód, és amiket szeretek, azokat is lehet szeretni. ez nekem rengeteget jelent.
-javítottam a gerincemen, sokat. bár még szinte minden nap nagyon fáj a hátam, már meg bírok egyenesen állni pár percig, és nem kell sokkal nagyobb méretű pólókat, pulcsikat hordanom, hogy ne látsszon a bordapúpom, mivel azt már szinte teljesen sikerült eltüntetnem. :)
-fát ültettem, és meg is maradt, sőt, már magasabb nálam pár centivel. :)
-rengeteg könyvet elolvastam, jobbnál jobbakat. rengeteg új világot megismertem, és rájöttem, nem is kell a boldogsághoz több, egy-két jó könyvnél vagy egy kis apróságnál. :)
-fejlődtem a rajzolásban. már felismerhető, mi akart az lenni. :D
-rengeteg szép fényképet készítettem a kis faluról, ahol élek. ez már csak azért is jó, mert mikor már mindent leromboltak, legalább képeken meg tudom majd nézni, milyen szép is volt ez a hely. illetve, próbálok minden pillanatot megörökíteni. nem a legkönnyebb, néha a technika is ellenem fordul, de valahogy mégis mindig sikerül. :)
-és ami talán a legfontosabb mind közül, hogy rengeteg jó élménnyel gazdagodtam, sok új, és szép emlékem lett a barátokkal eltöltött napokról. :)

mivel minden nap írtam egy keveset, blogba,naplóba, bárhová, így legalább minden napról maradt valami. bár a 365 oldal nem lett meg, majd jövőre igyekszem. :)

és persze még vannak apró örömök, de ezeket majd egyszer később sorolom fel. a lényeg, hogy kétszer annyi a jó, mint a nem jó. és nekem csak ez számít, mert hiába emlékszünk a rosszra, hiába tanulunk abból, a jó dolgokért szeretünk élni. :) én legalábbis. :)

az új év, új én fogadalmakban nem hiszek, így inkább tartózkodom ezektől. nem hiszem, hogy egy nap, teljesen meg tud változni az ember. a fogadalmakból meg úgyse szokott lenni semmi :D

Remélem, Nektek minden a lehető legjobban alakul. :)

~peace foREVer
Beth

2014. december 29., hétfő

rajzok :)

Sziasztok!
Ismét egy rajzos bejegyzéssel jöttem, mivel az elmúlt időkben az írás helyett is rajzolok, vagy olvasok. :)



...amikor egy bal kezes jobb kézzel akar rajzolni :D

tűfilces próbálkozás

plutty :D

...


ezt valamiért sosem sikerült jól lefényképeznem.
izé...
nem tudom, ki ő, csak úgy kialakult :D

Lucifer (nem saját ötlet alapján)
kis ihletet adott egy történethez, de majd még kiderül, mi lesz ebből.
lehet, egyszer szereplőm lesz. :)


szenes rajzom. :)

So Far Away
ezt szeretném egyszer magamra tetováltatni
és az elmaradhatatlan farkas :D

Remélem, jól telt a karácsonyotok, és még jobban telik majd a szilveszteretek. :)

~peace foREVer
Beth

2014. december 25., csütörtök

Boldog Karácsonyt és minden álmotokat teljesítő Újévet kívánok Nektek! :)

2014. december 18., csütörtök

kis változtatás

Sziasztok!
Hamarosan kicsit változtatok a blog kinézetén.
Arra jutottam, hogy rövidre zárom mindegyik, még be nem fejezett blogon futó történetemet, és utána valami újba kezdek, lehet, hogy blogolásban, de ki tudja.


~peace foREVer
Beth

2014. december 17., szerda

i smile everyday. i have reason. :)

Sziasztok!
Jó időre megint eltűntem, a lustaságon kívül nincsen más okom erre.
Ez alatt az idő alatt írom a Seize The Day!-t, már a kilencedik fejezetnél járok. Rövidre fogom majd, nincs ahhoz már sok hozzátenni valóm.
A Farkasszív történetet lusta vagyok begépelni, de hamarosan erőt veszek majd magamon (annyit ígérgetek, elmehetek politikusnak is...
A Farkaslány vázlatát lassan, de írogatom. Kezdek hozzá igazodni, hangulatban is.
A rajzolással úgy-ahogy haladok, keveset rajzolgattam az elmúlt pár napban, mivel most inkább olvasok. Mi mást, mint a Bukott Angyalok városát. Már majdnem a felénél vagyok.
Az iskolában jelenleg már nincs komolyabb feladat, így lassan már nincs semmi dolgom, csak élvezni az év ezen csodás időszakát. :)

Beth

2014. december 5., péntek

életképek :)


Biológia fakultációra feladat volt az aszalás. Ez sikerült jól, enni ehető volt. Ráadásul, életemben először csináltam ilyet. Tetszik, így biztosan megpróbálom még pár másik gyümölccsel. :)
Egy közeli városban, Tamásiban, egy üzlet előtt láttam...

...aztán ahogy mögé értem, megláttam, nem szabad etetni. Hát.... :)
Az első goth stílusú nyakláncom. Anyutól kaptam. :)


egy cecaa :D :D
Első állatábrázolás, ami sikerült is valahogy. :)

Régen ilyeneket olvastam. Eléggé furcsa élmény volt ezt a kupacot a napokban előszedni, és megnézni. Lehet, pár év múlva így leszek a mostani kedvelt újságjaimmal? Ki tudja...

Gyönyörű színűek... :)

És a cseppek csak még szebbekké teszik...

Ez a rózsaszínes piros, hm, imádom. :)

No, ezért jó reggel kimenni a kertbe! :)

Sminktükör :)


~peace foREVer
Beth

öltözékek

Sziasztok!
Ne kérdezzétek, miért teszem, de szeretném megmutatni, miben voltam 28.-án. :)
Ekkor volt ugyanis a szalagavató, és tizenkettedikesek lévén, mi voltunk a szervező osztály, illetve, mi kísértük be a végzősöket. Ehhez szokás az ünneplő, a bálra pedig, aki amit akar. Anyuval előző este kipróbáltuk, milyen haj illene, mivel a vasalásról le  kellett mondanom, az nem használ nálam, a göndörítésre pedig, semmi szükségem, szerencsére "gyári" adottság nálam a hullámos haj. :)

De helyettem inkább beszéljenek a színekben kicsit átszerkesztett képek. Azért tettem rájuk egy szépiás hatást, hogy valami szép is legyen rajtuk :D :D

Anyu készítette, szerintem szép. Legalábbis nem átlagos, kisimított vagy begöndörített haj volt. :)

a bálon ebben voltam. Sokan szoknyában mentek, de én olyanokat nem nagyon hordok, így maradt ez. :)

Egész jó kép lett, ahhoz képest, hogy rólam készült. :D A háttérben azért ott van a Guns N' Roses, Avenged Sevenfold, és Children Of Bodom poszter. :)

Iskolai sál, mely félórányi rendezgetés után sem képes normálisan kinézni. :D
Sajnos magán az ünnepségen készült képem nincs, mert anyu nem volt ott, és eszembe se jutott hogy szóljak valakinek, fényképezzen le. De mindegy, jövőre lesz majd kép. :)


A végzősöknek ezt énekeltük :)


~peace foREVer
Beth

2014. november 24., hétfő

"csak egy kép"

Megihletett... :)
Sajnos a neten nem sokat találni az angyalokról, de egy olyan dolog jutott eszembe, hogy csak na. Az a baj, hogy sok időt igényel, hogy rendesen kidolgozzam (leginkább az az időigényes, míg utánajárok az angyaloknak...). Ezt nem szeretem az írásban, hogy annyit kell szöszmötölni vele, mire összeáll a történet. Mikor már csak le kell írni, az már sokkal jobb. Az a kedvenc részem.:)

Ez a rajz a My imagined world facebookos lapról származik. Imádom, Lucifert, annyira előhozza ez a kép az erőt és a hatalmat róla, hogy az hihetetlen. Gabriel, Lucifer és Lilith.

H.O.P.E.
Beth

2014. november 20., csütörtök

a negyedik rajzfüzet :)


Augusztusban volt egy éve, hogy elkezdtem rajzolgatni. Egyre bonyolultabb mintákat próbálgatok, több-kevesebb sikerrel.
A napokban kezdtem meg a negyedik rajzfüzetemet, kicsit vázlat szerű rajzokkal kezdtem, aztán a többi már remélhetőleg jobb lesz. :)

peace. :)
Lucifer (nem saját ötlet!)
egy kis kastély... :)
agymenés :D
népszerű minta, kicsit átalakítgatva a saját ízlésem szerint.
angyal akart lenni :D
Farkaslány főszereplője, Emma
eléggé anime stílusú lett szegény, nem éppen így akartam...

másik anime stílusú szereplőm, szintén a Farkaslány történetemből
Alexander

És íme még néhány rajz, amik a régebbi füzetbe kerültek






Mai kis tollas gyorsrajz, körülbelül húsz perc alatt készült el egy írólapra :D




Ismét kezdem megszeretni a rajzolást, egy kicsi leegyszerűsítem a stílust, és maradok a fekete-fehérnél, amit imádok. :)

Rajz fakultáción, kapunk rajzos feladatokat, most éppen a csendélet van.

fakton készült
ez pedig már itthon. :)

Kicsit kevés mostanában az időm, de igyekszem írni is, ismét megírtam másfél fejezetet a Seize The Day!-hez, és ha leküzdöm a lustaságomat akkor begépelem a Farkasszív új fejezetét is. :)

~peace foREVer
Beth

2014. november 11., kedd

olyan rajzolni való... :)
amúgy egy érdekes, elgondolkodtató kép.

egy kis magyarázkodás...

Sziasztok!
Kicsit magyarázkodni szeretnék, hogy miért, magam sem tudom. Nem tudom, nézi-e még valaki a blogjaimat, és ha igen, akkor azt érdekli-e, de ezt muszáj kiírnom magamból.
Elegem van, szinte mindenből. Kicsit bővebben:



Iskola

A tanárok jók, az osztályom nagy része is az. Viszont vannak, akik teljesen tönkre vágják az órát a folyamatos beszélgetésükkel, beszólásaikkal. Nem haladunk olyan nagyon miattuk. És sajnos a jó dolgokat sem engedik végig mondani. A másik az az, hogy hiába van egységes tanterv, vagy mi. Nem olyan fontos dolgokat tanulunk, ami a mindennapi életben visszajön. Persze, kell egy elméleti képzés, de engem az iskolával kapcsolatban az idegesít, hogy évek mennek el az életünkből, és semmit sem fogunk megtanulni. Konkrétan úgy ballagunk el a gimiből hogy a többség nem tud egy rendes főtt ételt elkészíteni magának. Vagy nem tud fát ültetni, növényeket gondozni, motivációs levelet írni, illetve még egy tucat dolgot, ami a későbbi boldoguláshoz szükséges. Persze némely tudományokat is túlpörgik. És van olyan, ahol a gyakorlati példa hiányzik. Ilyen például az irodalom, ahol szerintem egy igazán jó dolog lenne, ha minden héten kéne írnunk valami kis fogalmazást, történet féleséget, verset, bármit. Úgy sokkal jobban megtanulhatnánk a dolgokat.
Egy másik rossz dolog a szememben, hogy az egész oktatási rendszer arra van kitalálva, hogy valamennyire széthúzásra neveljen minket. Hol van, az hogy egymásnak segítsünk? Mikor kényszerből vagyunk összezárva, (persze ezt nem mindenki érzi kényszernek, és nagyon tisztelem azokat, akik az iskolát ennyi idősen örömmel veszik, bizonyára érettebb a gondolkodásuk mint nekem) akarva-akaratlanul is klikkek alakulnak ki. Vannak, akik tesznek mindenre, és vannak, akik minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy kicsit is előbbre lendítsék a dolgokat.
Ez volt ma is. Az iskolánk névadóját ünnepeltük ma, játékos feladatokkal. A felsőbb osztály fele, ahogy hallottam, kint ült a folyosón, nem is foglalkoztak nagyon a feladatokkal. Igaz, ezt csak hallottam. Viszont a mi osztályunk már keményebben próbálkozott, lényegében pár ember csinált mindent, ahogy általában szokott lenni. A többiek néha besegítettek, vagy elfoglalták magukat valamivel. (én nem vettem aktívan részt, nem vagyok rá büszke, de egyszerűen nem tudtam, mit csináljak, meg kedvem sem volt nagyon úgy semmihez sem.) Viszont itt sem volt meg az az összetartás, a csapatmunka, az egész osztály együtt dolgozása, ami az egész célja lett volna. És a másik széthúzás: a dolgozatok. Egyedül kell megírni, és aki segít, azt megbüntetik. Ezt sem hinném, hogy a legjobb ötlet, mert így kicsit belénk nevelik azt is, hogy mindig csak a saját érdekünket nézzük. Persze, erre nincs tökéletes megoldás. De azért akkor is...



Otthon

Igazából ez az, amivel semmi bajom sincsen. Vannak nehézségek, de valahogy mindig megoldjuk anyuval ketten, mivel ketten maradtunk csak. Hogy miért, az egy hosszú és túl személyes történet, amibe nem szeretnék belekezdeni.
Lényegében a saját magam viselkedésével van problémám, ugyanis egyre többet zárkózom el anyu elől, és hová máshová, mint a számítógép elé. Itt tudok beszélgetni azokkal, akikkel egyáltalán tartom a kapcsolatot. És mindig azt veszem észre, már majdnem éjfél, mikor lekapcsolom a gépet. És anyával nem is nagyon beszélek, mert a hülye gép elveszi a figyelmem, és én még hagyom is magam.
Persze anyu olyan mint egy jó anya, mint amilyen szokott is lenni: mindig ad, amikor amit csak tud. És én mit adok cserébe? Alig vagyok otthon, és mikor otthon is vagyok, túlságosan beleszédülök a kütyükbe és a magam dolgaival foglalkozom, és nem figyelek rá. Lényegében, hálátlan vagyok.
Illetve, az otthon fogalma már nem abból áll, hogy egy hely, ahová hazatérek megpihenni, hanem egy hely, ahová hazatérek hogy aztán úgy viselkedjem, mintha csak én élnék ott...



Barátok

Nincsenek sokan, de azokra, akik vannak, mindig számíthatok.
Most, hogy Shadow kiiratkozott a suliból, eléggé magamba zárkóztam, beszélek az emberekkel, de aztán mégis, csak úgy vagyok. A barátaimmal igyekszem tartani a kapcsolatot, de valami történhetett, mert valamiért olyan, mintha mindenkitől szép sorban eltávolodnék. A barátaimtól is.
Ettől pedig, valahogy úgy érzem magam, mintha próbálnék alkotni valamit, amit sosem fogok tudni létrehozni. És nem más hibájából.

Rajzolás

Próbálkozások próbálkozások hátán. Van mai jobban sikerül, van ami nem, de ez ilyen. Viszont, kicsit elvették a kedvem. A kötelező alkotással, ami az érettségire a portfólióhoz kell. Sokan végigcsinálják, mindenféle gond nélkül, de nekem az kicsit elvette a kedvemet, hogy kötelező valamit alkotnom, és van egypár téma, ami egyáltalán nem tetszik.



Írás

Lényegében a blogos létem legfontosabb darabja.
Felmerülhet a kérdés: nemrégiben nyitottam két blogot is, akkor mi bajom lenne az írással?
Csak annyi, hogy hiába van ötletem, nem merem leírni, mert mi lesz, ha nem lesz jó? Ha nem tetszik az embereknek? Ha csak feleslegesen pazarlom rá az időt?
A Seize The Day vázlatát több, mint egy éve írtam meg. A történet megírásának is nekikezdtem, de ott tartok, ahol a blog van, és kész. Nem tudom tovább írni. Semmi kedvem hozzá.
A Farkaslány pedig, egy már elkészült történet. Körülbelül egy éve kezdtem el, két-három hónap alatt, be is fejeztem. Azért kezdtem el feltöltögetni, mert mutatni akartam, akarok valamit az embereknek. Nem akarok teljesen eltűnni, hiszen a mostani hangulatom valószínűleg csak ideiglenes, és régen azt a tanácsot kaptam, mindig maradjak fent valamennyire, mert ha teljesen eltűnök, utána nehezebb vagy szinte lehetetlen lesz visszacsalogatni az addigi olvasókat. Lényegében erre szolgál ez a blog. Semmi másra. Nem is szeretem annyira ezt a történetet, mindenféle anyaggyűjtés, utána keresés nélkül álltam neki, nem is terveztem meg, semmi...
Most is van pár ötletem, párégi fanficemet akarom átalakítani, bele is kezdtem, de semmire se jutottam velük. Ugyanez igaz a Farkaslány történetemre is, már majdnem kész a vázlat, aztán el is akadtam. Új, használható ötlet, pedig, nem jut eszembe. Így nincs is semmi értelme. Ezzel a tevékenységemmel, már pár hete, léggé leálltam. Nem tudom, hogy újrakezdem-e, és ha igen, akkor mikor.



Zene

Three Days Grace megy minden nap. Olyan régi hangulatokat hoz elő, amiket szerettem. Nem vidámságot, inkább azt a lassú, nem éppen vidám burkot. Leköt, szeretem, ennyi. Mást szinte nem is hallgatok, és fogalmam sincs, mikor pengettem meg utoljára a gitáromat.



Olvasás

Az egyetlen, amivel igazán haladok. :)
Hetente egy könyvet legalább elolvasok, most éppen a Futótűznél tartok, ma kiolvastam majdnem a háromnegyedét. :)
Folyamatosan a kezembe kerül valami új, valami jó, amit muszáj elolvasnom, és ez némi jókedvvel tölt el. :)



A lényeg

Nincs mostanában jó kedvem. Nem tudom, mikor lesz az. És azt sem tudom, mi lesz azután, hogy megváltozom-e vagy mindent ugyanúgy teszek, ahogy eddig is. Próbálok mindenből egy szintet tartani, és meglátom, mi lesz.
 A blogolással kapcsolatban annyiban vagyok biztos, hogy a Farkasszív történetet felteszem, és ennyi, a többit most pihentetem.
A későbbiekben pedig majd kiderül, mi lesz.


Sajnálom, hogy ezt ide kiírtam, csak valahogy ki kellett adnom magamból. Remélem, senki sem vesz magára semmit, ugyanis és soha, senkit sem akarok megsérteni, vagy megbántani.
Igyekszem minél előbb összeszedni magam.
Ha végigolvastad, azt nagyon szépen köszönöm, ha nem, nem baj, nem maradtál le semmi fontosról. :)

~peace forEVer
Beth

2014. november 10., hétfő

... mert a mai nap sem telhet el okoskodás nélkül :D

Néhányan úgy vannak vele, mekkora egy tehetség vagyok akár az írásban, akár a rajzolásban. Erre én azt mondom, hogy gyakorlással elérhető. Erre persze mindig az a válasz, ugyan már, "én nem vagyok képes erre". Nem szeretem elferdíteni a dolgokat, így nem is mondanám, hogy gyakorlással lehet fejlődni bármilyen művészetben is, ha én nem ezt tapasztaltam volna. Ugyan lassan négy éve írok, és több mint egy éve rajzolok. Ennyi időt, ha valaki ráfordít, biztosan fejlődik. És biztosan többet, mint én. Ezért merem azt mondani: Ne félj, próbálkozz, gyakorolj, és egy napon még azt is lekörözheted, akit annyira tisztelsz. Ha pedig nem jön össze, kit érdekel? Csak keresed az utad, mint bárki más, mint ahogy én is tettem annak idején...

2014. november 6., csütörtök

egy jó nap. :)

Sziasztok!
Mindegyikünk életében vannak olyan napok mikor semmi sem jön össze, és van, mikor minden jól alakul. Ilyenkor persze könnyű sokat alkotni. Ma ezt tettem. Ugyan nem írtam, "csak" rajzoltam, de most úgy érzem, kezdem megtalálni a stílusomat. :)
Szerintetek? :)

így hirtelen Ville Valo jutott eszembe erről a rajzomról. :D

Rég rajzoltam már rózsát... :)

Az előbbi rajz, csak oldalnézetből. :)

Illetve, készülőben vagy egy Sharon Den Adel rajz is. Ebbe még belekerül pár óra, mire teljesen elkészül. Remélem, nem szúrom el :)

A kiindulópont az előbbi rajzhoz. :)

Legyetek rosszak. :)

~peace foREVer
Beth

2014. november 3., hétfő

Új történet: Farkasszív

Sziasztok!
Meg is érkeztem az új bloggal, és persze az új történet első fejezetével. :)
http://farkasszivbybeth.blogspot.hu/2014/11/elso-fejezet.html
Kíváncsi vagyok a véleményetekre! :)

~peace foREVer
Beth

Újabb történet?

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy lenne kedvetek egy rövid, de másabb stílusú történetet olvasni tőlem? Kicsit másabb lenne az eddigieknél, ez ugyanis nem fanfiction, hanem egy saját történet.Egy barátom egyik ötletéből kiindulva született ez a történet, körülbelül egy éve.

Farkasok. Emberek. Betegségek. Orvosok.
És egy magánkórház.
Nem akarták ezt...
És mégis megtörtént.
Mit tehetnek ellene?
Egyáltalán, tehetnek ellene valamit?
A közös baj összekovácsolja vagy széthúzza a társaságot?
És mi lesz velük? Visszamehetnek a világba? Visszakapják a régi életüket?


Kíváncsiak lennétek rá? :)

én kíváncsi vagyok a véleményetekre. :)

~peace foREVer
Beth
"Mindenki azt akarja, hogy a barátod legyen. Rázd le őket... fogj velük kezet, légy barátságos, de tudd mire megy ki a játék."

- W. Axl Rose