Jay Asher
Tizenhárom okom volt...

Fülszöveg:

Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, …ha megnyomod a PLAY-t.

Clay Jensen semmit sem akar tudni Hannah Baker kazettáiról. Hannah meghalt – gondolta –, magával kellett volna vinnie a titkát.
Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettán és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért.
Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat…
…és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét.

„Lenyűgöző első regény. Jay Asher olyan őszintén és keresetlenül meséli el a történetét, hogy a tragédiát megrázkódtatóan valódiként éljük át.”
– Gordon Korman

„Okos, eredeti ötlet, erős hang, tökéletes adagolás. Olyan, amit nem tudsz letenni. Jay Asher kitűnő történetmesélő.”
– Chris Crutcher

Régóta szerettem volna elolvasni ezt a könyvet. Rengeteg jót hallottam róla, igaz néha rosszat is, de mindennél van olyan, akinek nem tetszik, nem igaz? :) De, végre sikerült kikölcsönöznöm a könyvtárból. :)
Elsőnek a borítójával kezdeném, mivel az gyönyörű. Ahogy nézegettem, más országokban milyen borítóval jelent meg, nyugodtan ki merem jelenteni, a Magyar borítója a legszebb. Ráadásul ez a buborékos ötlet, igazán illik a történethez. A történethez, aminek az alapötlete igencsak jó. Sajnos az öngyilkosság még mind a mai napig eléggé tabutéma, pedig szerintem fontos lenne róla beszélni, hogy megelőzhessük az olyanokat, mint Hannah esete. Szóval, ez nagyon tetszett ez az ötlet. Ami sajnos nem tetszett, az az okok. Egy kicsit mesélve a történetről, nekem az nem tetszett, mikor azt is egy okként tüntette fel, hogy amikor a volt házuk előtt ácsorgott, kihajtott a garázsból az új tulaj, és egy pillantásra sem méltatta. Ez volt az egyik, mai nagyon kiborított. Ez hogy lehet ok? Meg persze ott volt az amikor a zacskókból kiszedte a srác a kedves üzeneteket. Ez is egy ok, de szerintem csak arra, hogy az ember nyilvánosan megszégyenítse vagy jól felpofozza. De öngyilkosságra már nem. Igazából, ahogy végig néztem az okokat, talán Hannah szüleivel való rosszabb viszonya lehetne egy ok, de ennyi miatt, hogy nem  tudnak vele eleget foglalkozni, inkább beszélgetnie kellett volna velük. És ami még rosszabb, hogy eljuttatta a majdnem-szerelmének a kazettákat, melyek egyfajta búcsúlevélként is felfoghatók (ezekre vette fel az okokat), hogy hallgassa meg, a srác is egy indok. Szegény fiú meg segített volna a lánynak, ha tudja, mit tervez. Ahogy a tanára és tanácsadója is, Mr. Porter. De Hannah ezekre nem volt kíváncsi, vagy nem tudom. Sajnos nem volt eléggé átélhető ez, nekem legalábbis biztosan nem. Az viszont indok lett volna, akár egymagában is, hogy például megerőszakolják, vagy a családon belüli erőszak. Egy ilyenről például szívesen olvasnék Asher tollából, mert a fogalmazása nagyon megfogott, tetszett ahogy végigviszi az egészet, töredékesen, ami az internet világában nagyon fontos, mikor az emberek többségének apró darabkákból áll össze az egész, és hogy két ember szemszögéből meséli el. És ami majdnem lemaradt, az a kazettás dolog, hogy végre nem olyan ami elavultnak tűnik, inkább különleges, megjegyezhetővé teszi az egészet. És a végén az a kis interjú, a könyv készüléséről, nos az is egy nagyon jó ötlet, szívesen olvasnék ilyet minden könyvről. :)
Lényegében ez egy igencsak jól megírt, kiváló témájú könyv, ahol csak az okok kifogásolhatók. Egy kicsit ütősebb lett volna, kedvencem is lehetne. Aztán lehet, hogy csak én szeretem az extrémebb okokat....