Hey!
Régebben össze írtam egy füzetbe a gondolataimat. Tegnap megtaláltam ezt a füzetet, és úgy döntöttem, elolvasom, miket írtam olyan negyed évvel ezelőtt. Pár, olyan pöszmöszt hoztam Nektek, amit most is igaznak érzek.
Annyi felesleges dolog van ebben a világban, hogy az emberek
már képtelenek kiválogatni, mi a fontos és mi nem. Az már más kérdés, hogy nem
is akarják.
Az emberek most már annyira igénytelenek, hogy elég nekik
pár beállított kép, direkt produkció, és már kedvencük is lesz az illető. Úgy
két hétig, míg nem jön már az ő képeivel és feledhető produkciójukkal…
Annyira sajnálom azokat az embereket, akik más véleményéből
építenek várat…
Lassan ott tart ez az „ország”, hogy már a levegő vételért
is regisztráció szükséges, és adót kell fizetni…
Megtanuljuk, hogyan kell körbe rajzolnunk a kezünket és kiszínezni a „művet”. Ez a tizedik
gimnáziumi osztály.
A fekete a legjobb szín. Bármit beleláthat az ember, és
minden hangulathoz illik. :)
Irigylem a madarakat, mert az égben vannak, és jobban
látják, mi történik idelent, mint aki idelent van, és büntetlenül véleményt
tudnak nyilvánítani :)
A
gitárnak nincs se keze, se lába, mégis gyönyörűen
énekel.
A zene valóságos csoda. Mindig azt érzi, amit te, és ha
kell, felszabadít.
Az emberek csak azt képesek lefogadni, amit láthatnak,
hallhatnak, megragadhatnak. A hit már kiveszőben van. Pedig, az néha jobb, mint
a földhöz ragadtság.
Kegyetlenül bosszantó dolog egy óra alatt megírni egy
oldalt, hogy aztán más öt perc alatt elolvassa.
Dolgozat írásnál, lapok kiosztása után: „ hölgyeim és uraim,
most tegyék meg tétjeiket…” :D
Barátkozz meg az
árnyékoddal, és szeresd. Tarts ki mellette. Csak ő viszonozza a kitartásodat
teljes mértékben.
Egy idő után már nem a látszat a fontos, hanem
az, hogy jónak érezd azt, mait csinálsz. Ha eljutottál erre a szintre, akkor
már elmondhatod, hogy elértél valamit.
Mikor
azt hiszem, rossz az az állapot, amiben vagyok, mindig arra gondolok, hogy mi
lenne, ha minden ember, aki valaha is érdekelt akár egy percig is, meghalna.
Ettől ugyan nem lesz jobb a helyzet, de
már sokkal jobban állok hozzá a dolgokhoz.
Amíg te
azért nyavalyogsz, mert nehéz a táskád és tesiórád lesz, addig a világ másik
pontján a katonák szó nélkül mennek ki a frontra, ahol bármelyik percben
meghalhatnak, a hazájukért.
Az, hogy sírsz, vagy nevetsz, azt jelenti, hogy érző lény
vagy.
Ne ítélj látszat alapján – egy rongyokba öltözött csöves is
lehet jó beszélgetőtárs! Gondolj bele, mi lenne, ha holnap eltűnne minden
ruhád, és teljesen mást kéne felvenned, mint amit megszoktál. Másabb lennél
akkor?
Az emberi hülyeség és pofátlanság nem ismer határokat. De a
kedvesség és az együtt érzés igencsak határos.
Az élet a történet írója. Az író csak egy olyan ember, aki
szavakba önti a valóság javítását.
Másnak csak egy füzet, amibe lehet írni. Az írónak egy
lehetőség, hogy kifejtse azt a gondolatot, mai foglalkoztatja, hogy szabadon
engedhesse a fantáziáját, és álmodjon.
Viszont írásra látásra
Beth