Te vagy nekem a levegő

Abbi Glines

Te vagy nekem a levegő

Fülszöveg:

A tengerparti kisvárosban, Sea Breeze-ben Sadie felfedezi, hogy a szenvedélynek semmi sem állhat az útjába. Felkavaró olvasmány a bestsellereiről híres Abbi Glinestól. Sadie White a nyári szünetben a tengerparton dolgozik, de nem holmi strandőrként. Mivel a mamája terhes, és nem hajlandó dolgozni, ezért helyette Sadie lesz az egyik közeli szigeten nyaraló gazdag család házvezetőnője. Amikor a család megérkezik a nyári vakációra, Sadie döbbenten látja, hogy a tulajdonos nem más, mint Jax Stone, a világ egyik legismertebb ifjú rockere. Ha Sadie egy mindennapi lány lenne – ha nem azzal telne az élete, hogy gondját viseli az anyjának, és rendben tartja az otthonukat –, akkor talán feldobná, hogy egy rocksztárnak dolgozhat. De nem ez a helyzet. Sadie-t nem izgatja a hírnév, ám Jax mégis vonzódik hozzá. A lány lenyűgözi, de a fiú küzd a vonzalom ellen. Jax világában a kapcsolatok nem működnek, és minél jobban kívánja Sadie-t, annál erősebb a meggyőződése, hogy a lány többet érdemelne. A nyár végére Jax rájön, Sadie nélkül lélegezni sem képes. Vajon a szerelem legyőzi a két világ közt tátongó szakadékot?

Imádom a rockot, meg szinte mindent, ami ahhoz kapcsolódik. Érdekel, és valamilyen szintén őszintének is tartom. És mikor a kezembe akadt Abbi Glines könyve, tudtam, el kell olvasnom, ha már nem, a téma miatt. Mivel Dream válogatás, és ahogy beleolvasgattam, nem valami komoly, egetrengető sztori, nem is vártam többet egy nyári kis olvasmánynál.

A borító gyönyörű, utal a tartalomra is valamennyire, de nem valami extra. Ahogy az angol borítót nézegettem, az kicsit jobban illett volna, de nem baj, ez is szép (bár az a narancssárga pötty ott valami borzasztó, ahogy megtöri az egyensúlyt).

A rocksztár - egyszerű lány páros nekem kifejezetten tetszett, végre nem valami teljességgel sablonos alapsztorit kaptunk. De már az elején lejött az, hogy egy csöpögős sztorit fogok olvasni, amit eleinte bántam, mivel én jobb szeretem, ha pörögnek az események, és nem annyit nyavalyognak a szereplők. Szedjék össze magukat, és pörgessék fel a dolgokat, különben elalszunk! :)

De előítéletes voltam. Túlságosan is. Ahogy olvastatta magát velem ez a sztori, úgy vált számomra világossá, hogy bár sok benne az alsó kategóriás szappanoperákba is tökéletesen beilleszthető szöveg, szerelmi vallomás, attól még megy a sztori, a szereplők tökéletesen elkülöníthetőek, és egyedi jellemük van. Nincsen nagy érzelmi hullámvasút, mint amilyenről álmodik az ember, de azért nem is hagyott hidegen. Aranyos kis történet, hatalmas csavarokat nélkülöző - ám nem teljesen unalmas -, de nyári kis egy-két délutános lazulós, agykikapcsolós olvasmánynak tökéletes.

Ami kifejezetten tetszett benne, az Jax jelleme volt. Bár néha eléggé nyálas és kissé közhelyes szövegeket nyomott néha, de tetszett, hogy olyan tisztaszívű, és átlátja a dolgokat, plusz, hogy képes megtenni bármit a szerelméért. Jó, ez is közhelyes, de azért jó lenne, ha néhány ilyen srácot lehetne találni :) Plusz az a levegős szöveg nagyon találó. A beszédéből néha lejött, hogy tényleg maga írja a híres szövegeit, zenéit. 

És ritka pillanat, de megkedveltem Sadie-t is. Egy igazi, normális, jóravaló lány, aki megérdemelte a happy end-et. Kicsit naiv, kicsit nem látja át a dolgokat, de hihetetlen tűrőképességű, és nagyon is jószívű, és segítőkész, amivel mindenkit megnyer magának. Szerethető figura, és különösen tetszik, ahogy az anyjával bánik, ahogy tulajdonképpen ő neveli a felnőttet. A legtöbb ember erre nem hiszem, hogy ilyen szinten képes lenne, főleg, mikor Sam is belép a képbe. Az ilyenek miatt, le a kalappal előtte, a történetben talán a legjobb szereplő volt. 

Bár azért ott volt még egy nagy kedvencem, Mary asszony is, a kissé anyáskodó, de tagadhatatlanul jó szereplő, aki Jessica helyett is gondoskodik Sadie-ről, ahogy csak tud. És a kedvességével, meg azzal is ahogy beszélt, pillanatok alatt a szívembe lopta magát. 

Marcus kicsit furcsa volt nekem, szegény szintén egy igazán jó szereplő, remélem, a következő részben ő is megkapja a boldogságát - ideje lenne már. :)

A néha sablonos szövegek, és a sablonos kómás dolog mellett, ami miatt földhöz tudtam volna vágni a könyvet, az Sadie anyja, Jesscia volt. Értem én, hogy felnőtt, és a felnőtteknek mindent lehet, de normális ez a nőszemély? Szerintem nem az. Az, hogy várandós, nem kifogás arra, hogy a tizenéves  lányát dolgoztassa. És amikor még a kisgyereket is rábízza Sadie-re, aki iskolába jár, és aki végül kikészül, hát az nekem túl sok volt. Értem én, hogy depressziós, de akkor is, egy gyereknek még csak tanulnia kéne, nem pedig tanulni, ÉS dolgozni, ÉS egy gyerekre vigyázni... Hihetetlen, hogy valahol a világban élhet egy ilyen - bocsánat, nem tudok jobb szót erre - idióta nő, aki szülőnek mondja magát...

Mindent összevetve, a hibái ellenére kellemes kis olvasmány volt. Olvastatta magát, érdekes is volt, jók voltak a szereplők, szerethető kis egyszerű történet, de nem többször újraolvasós. 

Azoknak ajánlom, akik szeretik a szerelmes történeteket, és akiket foglalkoztat a rocker - átlagos lány kapcsolat, illetve, hogy egy fiatal lány hogy küzd meg több feladattal, mint amennyi feladata valójában lenne.

Ez a történet így is kerek, egész, kíváncsi vagyok, a sorozat további nyolc részét kiadják-e magyarul.

***

Ha szeretnétek többször, és többféle bejegyzéseket olvasni, látogassátok meg új blogom, mely Dream the crow black dream címen fut. :)

Darkness

Jay Asher
Tizenhárom okom volt...

Fülszöveg:

Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, …ha megnyomod a PLAY-t.

Clay Jensen semmit sem akar tudni Hannah Baker kazettáiról. Hannah meghalt – gondolta –, magával kellett volna vinnie a titkát.
Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettán és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért.
Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat…
…és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét.

„Lenyűgöző első regény. Jay Asher olyan őszintén és keresetlenül meséli el a történetét, hogy a tragédiát megrázkódtatóan valódiként éljük át.”
– Gordon Korman

„Okos, eredeti ötlet, erős hang, tökéletes adagolás. Olyan, amit nem tudsz letenni. Jay Asher kitűnő történetmesélő.”
– Chris Crutcher

Régóta szerettem volna elolvasni ezt a könyvet. Rengeteg jót hallottam róla, igaz néha rosszat is, de mindennél van olyan, akinek nem tetszik, nem igaz? :) De, végre sikerült kikölcsönöznöm a könyvtárból. :)
Elsőnek a borítójával kezdeném, mivel az gyönyörű. Ahogy nézegettem, más országokban milyen borítóval jelent meg, nyugodtan ki merem jelenteni, a Magyar borítója a legszebb. Ráadásul ez a buborékos ötlet, igazán illik a történethez. A történethez, aminek az alapötlete igencsak jó. Sajnos az öngyilkosság még mind a mai napig eléggé tabutéma, pedig szerintem fontos lenne róla beszélni, hogy megelőzhessük az olyanokat, mint Hannah esete. Szóval, ez nagyon tetszett ez az ötlet. Ami sajnos nem tetszett, az az okok. Egy kicsit mesélve a történetről, nekem az nem tetszett, mikor azt is egy okként tüntette fel, hogy amikor a volt házuk előtt ácsorgott, kihajtott a garázsból az új tulaj, és egy pillantásra sem méltatta. Ez volt az egyik, mai nagyon kiborított. Ez hogy lehet ok? Meg persze ott volt az amikor a zacskókból kiszedte a srác a kedves üzeneteket. Ez is egy ok, de szerintem csak arra, hogy az ember nyilvánosan megszégyenítse vagy jól felpofozza. De öngyilkosságra már nem. Igazából, ahogy végig néztem az okokat, talán Hannah szüleivel való rosszabb viszonya lehetne egy ok, de ennyi miatt, hogy nem  tudnak vele eleget foglalkozni, inkább beszélgetnie kellett volna velük. És ami még rosszabb, hogy eljuttatta a majdnem-szerelmének a kazettákat, melyek egyfajta búcsúlevélként is felfoghatók (ezekre vette fel az okokat), hogy hallgassa meg, a srác is egy indok. Szegény fiú meg segített volna a lánynak, ha tudja, mit tervez. Ahogy a tanára és tanácsadója is, Mr. Porter. De Hannah ezekre nem volt kíváncsi, vagy nem tudom. Sajnos nem volt eléggé átélhető ez, nekem legalábbis biztosan nem. Az viszont indok lett volna, akár egymagában is, hogy például megerőszakolják, vagy a családon belüli erőszak. Egy ilyenről például szívesen olvasnék Asher tollából, mert a fogalmazása nagyon megfogott, tetszett ahogy végigviszi az egészet, töredékesen, ami az internet világában nagyon fontos, mikor az emberek többségének apró darabkákból áll össze az egész, és hogy két ember szemszögéből meséli el. És ami majdnem lemaradt, az a kazettás dolog, hogy végre nem olyan ami elavultnak tűnik, inkább különleges, megjegyezhetővé teszi az egészet. És a végén az a kis interjú, a könyv készüléséről, nos az is egy nagyon jó ötlet, szívesen olvasnék ilyet minden könyvről. :)
Lényegében ez egy igencsak jól megírt, kiváló témájú könyv, ahol csak az okok kifogásolhatók. Egy kicsit ütősebb lett volna, kedvencem is lehetne. Aztán lehet, hogy csak én szeretem az extrémebb okokat....

Stargazer - Nézz az égre! (könyvajánló)

Claudia Gray
Stargazer - Nézz az égre!

Az Evernight sorozat második része

NÉZZ AZ ÉGRE!
"Visszafojtott lélegzettel figyeltem, ahogy a fagy felkúszik a szoba ablakára és elhomályosítja az éjszakai égboltot odakint, kizárja a holdfényt, de valahogy mégis láttam. A fagy az ablakon minden irányban terjedni kezdett, de nem véletlenszerűen.
Egy kísérteties alakzat kezdett kirajzolódni a jégvirágokból. Egy arc.
Sötét, dühös szeme mintha engem nézett volna.
A legrészletesebb kép volt, amit valaha láttam.
Aztán szíven döfött a felismerés: a fagyember pillantása egyenesen a szemembe fúródott.
Volt idő, hogy nem hittem a kísértetekben."
Az Evernight időtlen falai között mindenkinek van rejtegetnivalója. Különösen alakul Bianca és Lucas titkos viszonya. A lány furcsa alkut köt Balthazarral, akit a múltja kísért. De minden veszni látszik, amikor az akadémiára gonosz erők támadnak. Mindennek legmélyén pedig egy borzongató rejtély lappang: Bianca születésének titka.
Ha mindenütt titkokba ütközöl…
Ha már senkiben sem bízhatsz…
Ha a csillagok az egyedüli barátaid…
Ha félsz, hogy elvéted az utad…
NÉZZ AZ ÉGRE!
Olvass ki múltat és jövőt!"

 Amint kiolvastam a sorozat első részét, az Evernigh-ot, tudtam, hogy el kell olvasnom a második részt is. Ha másért nem is, hogy megtudjam, mi lett Lucassal, aki kedvenc szereplőm lett, persze csak Bianca után.
Már a borító is megettszett, nem pontosan rétem miért éppen egy arc van rajta, de a színe és az egyszerű de mégis szép bortó felkeltette a figyelmemet, így neki is álltam, két nap alatt kiolvastam.
Nem sok rosszat tudnék erre a könyvre sem, talán csak annyit hogy egy kicsit pörgősebb cselekménnyel simán lehetne fele akkora a könyv, de nem baj, ez így jó, így pihenteti, kapcsolja ki az embert. Illetve, hogy végig idegesített, mi lesz már, de ez nem hiba, sőt, ez egy nagyon jó dolog. :)
A szereplők egészen jók, egyszerű ám nagyszerű karakterek, egyikbe sem lehet egy életre beleszeretni vagy bármi más, de mindenki találhat magának olyat, aki szimpatikus, akinek kíváncsian várja a jövőjét. De ami a legjobb, hogy már kezdtem érezni a könyvvel, ez az első résznél nem igazán volt meg. Lucaast elküldtem volna néha a melegebbik éghajlatra, Charity-t pedig megöltem volna, de sajnos azt nem lehet, pedig igazán megérdemelte volna.
Összességében egy jó könyv, ami inkább unaloműzőnek, kis kikapcsolódásnak jó. Meg persze azért eléggé érdekesnek ígérkezik a folytatás is...

Evernight - Örökéj (könyvajánló)

Claudia Gray
Evernight - Örökéj

Bianca szökni akar. Bianca új diák az Evernight Akadémián, egy háborzongató, gótikus bentlakásos iskolában, ahol az osztálytársak valahogy mind túlságosan tökéletesek: okosak, elegánsak, jófomán olyanok, mint a ragadozók. Bianca tisztában van vele, hogy nem illik közéjük. Ekkor találkozik Jareddel, aki szintén kilóg a sorból, s aki szemmel láthatólag mindent megtesz azért, hogy ne legyen olyan, mint a többi evernightos. Kettejük között tagadhatatlanul van valamiféle vonzalom. Bianca minden veszélyt vállalna, hogy a fiúval lehessen, de sötét, régesrégi titkok elszakítják őket egymástól. Bianca ekkor megkérdőjelez mindent, amit eddig igaznak hitt. Claudia Gray rossz csillagzat alatt született szerelmi története, és a veszélyes szövetségeket felvonultató izgalmas események lélegzetelállító modern vámpírmese a mai olvasónak. Claudia Gray New Yorkban él és dolgozik. Az Evernight az első regénye.


Meg kell hagyni, nekem már nem nagyon tetszenek ezek a vámpíros dolgok, inkább vérfarkasos vagyok, és amúgy is, ez a téma már eléggé lerágott csont. Azonban a sorozat utolsó két kötetének címei (Hourglass és Afterlife) már felkeltették a figyelmem, így úgy döntöttem, elkezdem elolvasni az egész sorozatot.
És nem bántam meg.
A könyv eleinte nagyon lassan indul be, ha igazán pörgetve lett volna a cselekmény az első oldaltól kezdve, fele akora lett volna az egész könyv, de mindegy, így is jó volt. :)
Érdekes volt végre olyat olvasni, hogy egy vámpír csaj aki eléggé jól néz ki nem szereti az embereket és nincs önbizalma, hogy társaságba menjen. Ilyennel sem találkoztam még. A Fekete Kereszt eléggé szimpatikus, érdekes hogy menyire kiállnak az elveikért. Bár ebből kicsit kilóg Lucas, aki az egyik főszereplő. Lényegében az egész könyv egy Rómeó és Júlia történetnek tűnik, csak kicsit felturbózva ezzel a vámpíros dologgal, ami nem rossz.
Kicsit érdekes, kicsit unalmas, kicsit vicces, kicsit fordulatos, kicsit érdekes könyv, ami néhol kicsit kiszámítható, de pont így jó. :)
Ha egy laza, nem világrengető, romantikus, vámpíros könyvre vágysz, akkor erre a könyvre van szükséged. :)

A Nagy Füzet (könyvajánló)

Agota Kristof
A Nagy Füzet

Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Szívük megkeményedik, testük megedződik, életben maradnak – de iszonyatos áron.
Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban él, franciául ír – elsősorban drámákat. Franciaországban megjelent s azóta tizenöt nyelvre lefordított első regénye fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről.


Azzal kezdeném, hogy ez volt az egyik legdurvább és legrövidebb könyv, mit olvastam. Ez, szerintem mindent elmond. A fejezetek általában egy-két oldalasak, de így is ezerszer több mindent írt le benne az írónő, mint egy húsz oldalas fejezetben. Lényegében fél délután alatt ki lehet olvasni, már ha az ember ki tudja bírni egyszerre azt a sok kegyetlenséget ami ebben a műben van...
És ami még durvábbá teszi az egészet, hogy két gyerek a főszereplő, az övék a Nagy Füzet, amibe a velük történt dolgokat írják. Olyan dolgokat, amiket nem lehet ép ésszel felfogni, amik nekünk, mai tizenéveseknek teljesen elképzelhetetlenek.
Az egész rövid, tőmondatokban íródott, leplezetlen kegyetlenséggel.
Kötelező olvasmánnyá kéne tenni, az egyik legnagyobb regény. Pár értelmesebb gyerek gondolkodását biztosan megváltoztatná...
Mindenképp olvassátok el, ha szeretitek a hihetetlen háborús történeteket, vagy csak simán egy tökéletesen megírt regényre vágytok.

Nikki Sixx és Ian Gittins : A heroin-naplók (könyvajánló)

Ma egy könyvajánlóval érkeztem :)

Nikki Sixx és Ian Gittins 

A heroin - naplók

Fülszöveg:
„Az évek során az emberek azzal próbálták enyhíteni a megrázkódtatást, hogy a Mötley Crüe miatt váltam függővé… de én nem hiszem, hogy így lett volna. Ez az egész bravúr az én művem volt. Már gyermekként sem hajlottam rá, hogy kitérjek a golyó elől. Mindig az első voltam, aki odaállt, hogy a szeme közé lőjenek. Makacs voltam, erős akaratú, és mindig készen álltam vállalni a bajt a káosz, a zavarodottság fokozása és lázadás szítása érdekében – ezek a jellemvonások tettek híressé, és később hírhedtté. A siker és bukás hozzávalói szép köntösbe burkolva, egy Molotov-koktél érzelmi stabilitásával. Aztán mikor a ’70-es évek végén L.A.-be költöztem, és fölfedeztem a kokaint, az csak fölerősítette ezeket az elbűvölő jellemvonásaimat. De az alkohol, az LSD, a kokain… futó kalandok voltak csupán. Amikor találkoztam a heroinnal, az volt az igaz szerelem.”

Nikki Sixx

Talán két hete került a kezembe, a könyvtárostól kaptam kölcsönbe.
Nem is tudopm, miért hoztam haza és olvastam el. Talán kíváncsiságból? Vagy inkább csak unatkoztam? Szerintem mindkettő, de nem is ez a lényeg.
Mikor először kinyitottam, rögtön megfogott a kinézete. Hogy nem csak egy tömör szöveg néhány képpel, hanem apró, vagy éppen egészen nagy rajz szerű mintákkal, vörös vagy éppen fekete cseppekkel díszített oldalak csak úgy vonzották a szememet. Eléggé extrém, és mégis dekoratív, talán így jellemezhetném a kinézetét.
Ám amit olvastam, az teljesen megdöbbentett. Amennyit szívott, lőtt, inhalált, hát az valami hihetetlen mennyiség lehetett. És még az alkohol is rájött.... Még szerencse, hogy nem cigarettázott (annyit). Ahogy végig olvastam, nem tudtam elhinni, hogy ennyire önpusztító életmóddal valaki megélhet akár két hetet is, nemhogy túlélje. Tökéletesen leírja egy őrült életmódot folytató banda turnéját, hogy milyen őrültségeket követnek el - és végig ott van a színfalak mögött egy széteső rocksztár, aki nélkül a bandájuk már sehol sem lenne. Érdekes, ahogy folyamatosan küzdött majd ismét visszacsúszott, ahogy az is, hogy végül sikerrel járt, bár az korántsem biztos, hogy megérte érte majdnem végleg meghalni. Hihetetlen volt, hogy ennyire mélyre képes valaki süllyedni, ennyi drogot elfogyasztani, és ennyire nem figyel rá senki sem.... El sem tudom hinni, hogy ebből képes volt felállni és folytatni az útját, hogy normálisabb élete lett. Tiszteletet érdemel, ezért is, és azért is, hogy ezt megírta őszintén a könyvben. Talán segít ezzel valakinek. Vagyis nem talán, biztosan.
A napok bejegyzései mellett olvashatók még kommentárok. Ezzel akadt csak bajom, mert néha egy-egy hosszabb vélemény után kicsit kizökkentem a dolgok alapvető megvilágításából, és eléggé zavart Denise Matthers vagyis Vanity megjegyzései, amik végig vallási megközelítésűek voltak (ezzel még semmi baj, csak azzal akadt gondom, hogy néha úgy mondta el a dolgokat, mintha ő nem is csinálta, vagy csak szórakozásból züllött volna.). De így lett tökéletes ez a könyv.

Egyik kedvencem lett. Nektek is ajánlom elolvasni, ha szeretnétek bepillantást nyerni az igazi őrületbe, oda, ahonnan csak keveseknek van kiút, úgy, hogy utána is élnek...

Végül néhány idézet, melyek szerintem igencsak jól leírják a könyv hangulatát (bár azért vannak vidámabb részek is.)

"Inkább itt maradok. Nagyon kényelmetlenül érzem magam a bőrömben. Ez egyre inkább elhatalmasodik rajtam az utóbbi években - minél híresebbek vagyunk, annál szomorúbb vagyok..."

"Mindennap itt ülök és írok, mindig ugyanaz. Szóval miért? Miért csinálom én ezt? Gyűlölöm... Olyannyira gyűlölöm, hogy még jobban megszerettem tőle."

 "Sokkal könnyebb lenne eladni a lelkem, ha meg tudnám találni."

"Top 5 turnés tevékenység
1. Összetört limók? 1 db
2. Kokain? Hó helyett is az esik
3. Whisky? Hordószámra
4. Ringyók? Több, mint amennyivel elbírnánk
5. Következmények? Semmi
Isten áldja a rock 'n' rollt…"

~peace foREVer
Beth

49 / 365 - 24. nap

• 24. nap: Hét dolog ami gyakran megfordul a fejedben

-mi lesz, ha...
-hol a telefonom és a fülhallgatóm?
-hol a füzetem, írni akarok
-mivel töltöttem el az időmet, ahelyett, hogy azt csináltam volna amit elterveztem?
-miért van ez így??
-miért ilyenek az emberek a másikakkal?
-mi lesz később?


 az első három ami vagy húsz percenként megfordul a fejemben, a többi az csak napi szinten :D :D



ami a héten kicsit feldobott (és még jobban felidegesített, mert mentek a félreértések ezerrel), az az volt, hogy a helyi könyvtáros lány, megkért, írjak egy cikket a helyi újságba (nem nagy lapra kell gondolni, jobb esetben egy hónapban egyszer megjelenik egy A3-as lapra kinyomtatott négy oldalas kis újság),írjak egy általam megkedvelt könyvről egy ismertetőt vagy kedvcsinálót, mindenki nevezze ahogy akarja. :)


így megírtam, nemsokára át is küldöm :D

Könyvajánló - Gordon Reece: Megtorlás

Ez az ausztrál író első könyve, ami ebben a stílusban megjelent, korábban ifjúsági és gyerekkönyveket írt. A fogalmazásán ez nem mutatkozik, a történet folyamán végig érdekesen fogalmaz, szinte ragad az ember keze a könyvhöz. Élethűen írja le egy anya és lánya félelmét, miután egy járt utaktól messze lévő házba költöznek, hogy a régi emlékeiket elfejtsék és új életet kezdhessenek. De egy éjjel egy betörő ébreszti őket, és azután, a két nő ismét megpróbál új életet kezdeni, több-kevesebb sikerrel. A múltjuk elől nem szabadulhatnak, tetteik kísérik őket még jó ideig… Elsősorban azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik a borzongást, az izgalmas történeteket, és a megunhatatlan könyveket.

hát most ennyi tellett tőlem. Remélem, ez azért eléggé jó lesz :D

elegem van ebből a rohadt fészbúkból - tökéletesen működik, de mikor olyannal beszélnék, aki az ország túlsó végében él, akkor döglik be, és ki másnál nem működik az üzenet küldés, mint nálunk?!  Lehet, elege van belőlünk, naponta vagy száz üzenetet váltunk, de akkor is, ha írni akarok üzenetet, akkor ne álljon már az utamba :D Remélem, holnapra már megjavul, mert ha nem akkor nagyon mérges leszek :D :D

kb. én is ilyen "nyugodt" voltam, mikor Lonewolf írta, nem működik a face...

~peace foREVer

Beth

36 / 365 - 7. nap

• 7. nap: Szoktál olvasni? Mik a kedvenc könyveid?

Szinte napi szinten olvasok, már el se tudnám képzelni a mindennapjaimat olvasás nélkül :D

Kedvenc könyvek... Nem olyan sok van.

1. - Karin Alvtegen: Árnyak
Valami elképesztő az a könyv. Tökéletes., Nekem legalábbis. Nem nagyon tudok mit mondani róla, talán csak annyit, hogy olvassátok el. A történet szörnyű, de a mai világban, már bármi megtörténhet.... És ez a könyv, tökéletesen leírja, milyen szemetek tudnak lenni az emberek a sikerért és a pénzért cserébe. Fokozottan igaz a mai világra.

2. - Alan Dean Foster: A Nyolcadik Utas a Halál
Egy nagy klasszikus. Jó könyv, szinte végig láttam a történéseket magam előtt, érdkes, ütős, elgondolkodtató. Megragadta a figyelmem, ahogy kell. :)

3. - Gordon Reece - Megtorlás
Avagy, ami után éjjelre kulcsra zárod az ajtót! Elképesztő, mire képes két nő, ha összefognak. Hátborzongató regény. Mindenkinek ajánlom.

4. - Karin Alvtegen: A kitaszított
Egy másik hihetetlenül jól megírt könyv . Az írónőre jellemzően, ez a mű is nagyon jól bemutatja, milyenek is az emberek. Ezt is, mindenkinek csak ajánlani tudom. :)

5. - J. R. Ward: Éjsötét szerető
Ebből a könyvből tanultam, megfogalmazás terén, a legtöbbet. A fogalmazásban lényegében nem találok hibát, csak a történet nme szimpatikus. Persze, jó, jó, de attól még farkaspárti vagyok, így ez a vámpíros könyv sosem lesz az elsőszámú kedvencem. Amúgy is, az a hely már foglalt! :)

Illetve, még Karin Alvtegen: Árulás című könyve is nagyon-nagyon tetszett... Azt is nagyon megkedveltem. :)

Ma kezdtem el olvasni Whitley Strieber Vérfarkasok című könyvét. Még csak pá oldalt olvastam el, de az nagyon tetszett. Durva, de érdekes. :)

~peace foREVer
Beth

Alan Dean Foster: A Nyolcadik Utas a Halál (vélemény)

Ma végre szerencsém volt végig olvasni ezt a könyvet, így, mivel korábban már megígértem, most megírom a véleményem. :D

Alan Dean Foster: A Nyolcadik Utas a Halál

"Kane tunikáján vörös folt jelent meg. Gyorsan terjedt lefelé a jókora, szabálytalan vérfolt. A zaj, amit ezután hallottak, olyan volt, mint amikor a ruha elreped, s ez a hang visszataszítóan bizalmaskodónak tetszett a zsúfolt szobában. Kane inge szétvált, mint a dinnye héja, s kétoldalt visszahajolva engedett utat a középről kibújó öklömnyi fejnek, mely kígyófejként vonaglott és csavarodott ide-oda. Az apró koponya első pillantásra másból sem állt, mint vértől szennyes fogakból. Fakó, piszkosfehér bőrét még bíborvörösen sötétlő nyálka borította. Egyetlen külső szerv, még szem sem látszott rajta. Már érezték émelyítően bűzös undorító szagát is. Hét lefagyasztott ember és Jones macska álmodik a Nostromo teherúrhajó fedélzetén. Anya, a központi számítógép csak akkor vezényel ébresztőt, ha szenzorai rendellenességet észlelnek. A végtelen időben és térben száguldó űrhajó utasait váratlan riadó rázza fel. Rövidesen kiderül, hogy rémálomra ébredtek. A járműre kerül a tojásait emberekbe rakó, sebezhetetlen halál. S a Nostromo rettenetes rakományával a föld felé tart…”
Kozmosz Fantasztikus Könyvek (1987)
Alan Dean Foster: ALIEN (1979)
ISBN 963 211 763 8

http://www.aliensonline.hu/konyvek/alien-filmregenyek/alien-a-nyolcadik-utas-a-halal/


Ezt a könyvet, egy barátomtól kaptam karácsonyra, mert Ő is nagyon szereti az Alieneket, és nekem is meg akarta mutatni,milyen is, mi ennek a varázsa. :)

A terve összejött, amint megnéztem az első részből készült filmet, egyből kíváncsi lettem, és nem csalódtam!

A történet a filmben egy kicsit nehézkesen indul be, így a könyvben is, de az író feldobja azzal, hogy jól bemutatja a szereplőket, nagyon jól elkülönülnek az egyéniségek, és megteremti az egész történet alaphangulatát. Közben szépen átejti az embert. Amikor a filmet néztem, úgy voltam vele, nem tanulom meg a szereplők nevét, úgyis csak egy ember éli túl... Nos, mikor a könyvet olvastam, végig Dallasról hittem azt, Ő lesz az android. Aztán végül meglepődtem, mikor kiderült, hogy Ash az.
Ami nagyon tetszett, az a vége volt, mikor úgymond "beindult a buli", vagyis felpörögtek az események.
Nagyon tiszteletre méltó, hogy a drámai véget, nem hisztizik túl (lényegében nincs is hisztizés, mindenki tökéletesen helytáll, ahogy egy kemény embernek kell), és mégis, nagyon üt. Pont, mint egy jó könyvnek kell. :)

Ami még nagyon tetszett, és már az első oldalnál megfogott, az az, hogy az író, nem nagyon erőltette a művészi megfogalmazást, leírta a dolgokat, ahogy gondolta, és kész. Nem próbálkozott minél emlékezetesebb szófordulatokkal, frappáns hasonlatokkal.... És mégis, elképzelhető volt az egész!
Nálam nagy szó, ha egy-egy jelenetet magam előtt látok, mert inkább szavakban gondolkodom, de mikor ezt a művet olvastam, egy-két jelenet kivételével, magam előtt láttam az egész történetet, és ami vicces, sokkal másképp, mint a filmet! :) (Például, a filmben nagy csarnokok vannak, a könyvben, pedig csak épp akkorák, hogy mindenki elférjen.)

A cselekményről annyit, hogy végig fent tartotta az érdeklődésemet. Nagyon jó az alapötlet, a megvalósítás... Egyszerűen nem tudok belekötni. A könyvbe. A filmbe, csak azért, mert nem lett olyan jó, mint a könyv. :)

Érdekes, hogy az Alien maga egy olyan lény, ami elpusztítja, ami árt a bolygónak, vagyis az embereket, és az általuk létrehozott robotokat. Jó lenne néhány ilyen lény, ide is, de csak úgy, hogy azokat öli meg, akiket nem érdekel a bolygó sorsa, ott szemetelnek, ahol tudnak...
És az Alienek aranyosak, nekem legalábbis. Érdekes a testfelépítésük, erősek... Ennél több kel?? :D :D :D


Összességében ez a könyv nagy kedvencem lett, nekem nagyon tetszett. :) Egyik kedvenc könyvemmé vált, csak ajánlani tudom. :)

~peace foREVer
Beth

fényképeim :D

ma egy kicsit fotózgattam... :D úgy döntöttem, ide is feltöltöm a legjobban sikerült képeket :D

nem állt meg, hogy lefotózzam :D :D :D

akármennyit is kattogtattam, sosem sikerült úgy, mint ahogy a képeken van, amiket feltöltenek weheartitre, meg tumblr-re. :)

ének órai munka :D :D

ez meg tízórai szünetben készült :D :D :D

anyát megkértem, hogy vegyen nekem egy kesztyűt. Jót választott :) :)

aranyos kis tolltartóm :D

az első saját könyvsorozatom :D

és még egyszer :D

gyönyörűek :) :)

február 21.-én lesz három éve, hogy elkezdtem írni. Ez alatt a három év alatt ezeket a füzeteket töltöttem tele a fikcióimmal. A gyűjtemény még nem teljes, hiányzik egy füzet, amit még nyár közepén adtam kölcsönbe elolvasásra, és azóta sem láttam viszont... (pont az egyik kedvenc történetem... :( )

egy kis viszonyítási alap, mekkora a kupac :D (a képen én vagyok :P)

sorba rendezve :D :D

félórányi vakuzgatás után, egyszer sikerült lefényképezni, milyen mintázatú a szemem :D :)

illetve, megtaláltam a hetedikes irodalom dolgozatfüzetemet, amiben az első három novella szerűségem van. Lehet, ohgy majd fel is teszem ide az első hármat. Elég érdekesek lettek :D :D

~peace foREVer
Beth

Könyvajánló: Gordon Reece - Megorlás

Sziasztok!

Most egy olyan dologgal jelentkezem, amilyennel még sosem. :) Ez nem azt jelenti, hogy ezentúl gyökeres lesz a változás, csak ez a könyv annyira tetszik, hogy az valami hihetetlen. Muszáj róla írnom. :)

Szóval:

Gordon Reece

Róla annyit tudni, hogy ez az első könyve. Mielőtt az életét az írásnak szentelte - 1991 - , ügyvédként dolgozott. 1963-ban született, az Egyesült Államokban. Most Észak - Ausztráliában él.

Megtorlás

ISBN: 9789632979700
Műfaj: thriller
Fülszöveg:

A félelem nem ismer kegyelmet…
A tizenhat éves Shelley szülei elválnak, s ő az édesanyjával egy félreeső vidéki házba költözik. Mindketten súlyos traumán vannak túl: az anya minden erejével igyekszik talpra állni a válás után, s ráadásul szembesülnie kell azzal is, hogy érzékeny, befelé forduló lányát kegyetlenül bántalmazták az iskolatársai. Anya és lánya félénkek, visszahúzódóak és engedelmesek – született áldozatok, vagyis Shelley kifejezésével: kisegerek. Járt utaktól messze eső házukban igyekeznek mindent újrakezdeni, s kis időre nyugalomra is lelnek. A törékeny béke azonban hirtelen szilánkokra robban, amikor egy éjszaka Shelley arra ébred, hogy az egyik lépcsőfok megnyikordul. Valaki betört a házba, s a két nő élete egyik pillanatról a másikra vérfagyasztó rémálommá válik.

Amiért megtetszett:
Bár ez az író első könyve, a fogalmazása is, és a történet felépítése is tökéletes. Látszik, hogy nem  csak úgy összedobta a dolgot. Az eredeti cím (Mice), egereket jelent. Szerintem az a cím jobban illett volna ehhez a könyvhöz, mint a Megtorlás, de ez sem rossz. :) Ami igazán fontos, hogy sosem lehet megunni. :) Végig olvastam, az első szótól az utolsóig, de nem úgy, mint ahogy általában szoktam, hogy elolvasom, hogy tudjam mi történik, hanem azért, mert ragadt a kezem a könyvhöz, a szememet vonzották a szavak... :) Ritka az ilyen. Ami még nagyon megfogott, az az volt, hogy az író hihetetlenül hitelesen mutatja be a rettegést, és nagyon sokat és hihetően ír a lelki dolgokról is. Ahogy a gyilkolásról is.

 Mindent összevetve, nekem ez az egyik kedvenc könyvem, semmit sem változtatnék rajta. :)
Mindenkinek szeretettem ajánlom Megéri elolvasni ( utána az ajtót éjjelre be fogjátok zárni. :) )

Legyetek rosszak!

Beth