I often wonder why
I'm still here and I still cry
And I often cry
I often spill a tear
Over those not here
But still they are so near
Please ease my burden
And I still remember
A memory and I weep
In my broken sleep
The scars they cut so deep
Please ease my burden
Please ease my pain
Surely without war there would be no loss
Hence no mourning, no grief, no pain, no misery
No sleepless nights missing the dead ... Oh, no more
No more war !
Fáradhatatlan
És gyakran sóhajtok
És csodálkoznak miért
Még mindig itt vagyok és még mindig sírok
És gyakran sírok
És könnycseppet hullajtok
Többet azoknak akik nincsenek itt
De ők még mindig a közelben vannak
Kérlek könnyíts a terhemen
És még mindig emlékezem
Egy emlék és máris sírok
A töredezett álmaimban
Az hegeket mélyen felvágják
Kérlek könnyíts a terhemen
Kérlek enyhíts a fájdalmamon
Háború nélkül bizonyára nem lenne veszteség
Így nincs gyász, bánat, fájdalom, nyomorúság
Se éber éjszakák mikor a halottat hiányolod... Ó, elég
Elég a háborúból!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése