„– Camille finoman jár. Mint egy faun az erdőben. Nem úgy, mint egy kacsa. – Nem úgy járok, mint egy kacsa. – Én szeretem a kacsákat – szúrta közbe
diplomatikusan Jem. – Főleg a Hyde Parkban lévőket. – A szeme sarkából
Willre pillantott; mindkét fiú az asztal lapján ült, lábukat a levegőben
lóbálták. – Emlékszel, amikor megpróbáltál rávenni, hogy etessek meg
velük egy kacsapástétomot, mert szerettél volna kitenyészteni egy új
kannibál kacsafajt? – Be is falták – emlékezett vissza Will. – A vérszomjas kis dögök. Sose bízzatok egy kacsában!”
Fülszöveg: „Az
évek során az emberek azzal próbálták enyhíteni a megrázkódtatást, hogy
a Mötley Crüe miatt váltam függővé… de én nem hiszem, hogy így lett
volna. Ez az egész bravúr az én művem volt. Már gyermekként sem
hajlottam rá, hogy kitérjek a golyó elől. Mindig az első voltam, aki
odaállt, hogy a szeme közé lőjenek. Makacs voltam, erős akaratú, és
mindig készen álltam vállalni a bajt a káosz, a zavarodottság fokozása
és lázadás szítása érdekében – ezek a jellemvonások tettek híressé, és
később hírhedtté. A siker és bukás hozzávalói szép köntösbe burkolva,
egy Molotov-koktél érzelmi stabilitásával. Aztán mikor a ’70-es évek
végén L.A.-be költöztem, és fölfedeztem a kokaint, az csak fölerősítette
ezeket az elbűvölő jellemvonásaimat. De az alkohol, az LSD, a kokain…
futó kalandok voltak csupán. Amikor találkoztam a heroinnal, az volt az
igaz szerelem.”
Nikki Sixx
Talán két hete került a kezembe, a könyvtárostól kaptam kölcsönbe.
Nem is tudopm, miért hoztam haza és olvastam el. Talán kíváncsiságból? Vagy inkább csak unatkoztam? Szerintem mindkettő, de nem is ez a lényeg.
Mikor először kinyitottam, rögtön megfogott a kinézete. Hogy nem csak egy tömör szöveg néhány képpel, hanem apró, vagy éppen egészen nagy rajz szerű mintákkal, vörös vagy éppen fekete cseppekkel díszített oldalak csak úgy vonzották a szememet. Eléggé extrém, és mégis dekoratív, talán így jellemezhetném a kinézetét.
Ám amit olvastam, az teljesen megdöbbentett. Amennyit szívott, lőtt, inhalált, hát az valami hihetetlen mennyiség lehetett. És még az alkohol is rájött.... Még szerencse, hogy nem cigarettázott (annyit). Ahogy végig olvastam, nem tudtam elhinni, hogy ennyire önpusztító életmóddal valaki megélhet akár két hetet is, nemhogy túlélje. Tökéletesen leírja egy őrült életmódot folytató banda turnéját, hogy milyen őrültségeket követnek el - és végig ott van a színfalak mögött egy széteső rocksztár, aki nélkül a bandájuk már sehol sem lenne. Érdekes, ahogy folyamatosan küzdött majd ismét visszacsúszott, ahogy az is, hogy végül sikerrel járt, bár az korántsem biztos, hogy megérte érte majdnem végleg meghalni. Hihetetlen volt, hogy ennyire mélyre képes valaki süllyedni, ennyi drogot elfogyasztani, és ennyire nem figyel rá senki sem.... El sem tudom hinni, hogy ebből képes volt felállni és folytatni az útját, hogy normálisabb élete lett. Tiszteletet érdemel, ezért is, és azért is, hogy ezt megírta őszintén a könyvben. Talán segít ezzel valakinek. Vagyis nem talán, biztosan.
A napok bejegyzései mellett olvashatók még kommentárok. Ezzel akadt csak bajom, mert néha egy-egy hosszabb vélemény után kicsit kizökkentem a dolgok alapvető megvilágításából, és eléggé zavart Denise Matthers vagyis Vanity megjegyzései, amik végig vallási megközelítésűek voltak (ezzel még semmi baj, csak azzal akadt gondom, hogy néha úgy mondta el a dolgokat, mintha ő nem is csinálta, vagy csak szórakozásból züllött volna.). De így lett tökéletes ez a könyv.
Egyik kedvencem lett. Nektek is ajánlom elolvasni, ha szeretnétek bepillantást nyerni az igazi őrületbe, oda, ahonnan csak keveseknek van kiút, úgy, hogy utána is élnek...
Végül néhány idézet, melyek szerintem igencsak jól leírják a könyv hangulatát (bár azért vannak vidámabb részek is.)
"Inkább itt maradok. Nagyon kényelmetlenül érzem magam a bőrömben. Ez egyre inkább elhatalmasodik rajtam az utóbbi években - minél híresebbek vagyunk, annál szomorúbb vagyok..."
"Mindennap itt ülök és írok, mindig ugyanaz. Szóval miért? Miért csinálom én ezt? Gyűlölöm... Olyannyira gyűlölöm, hogy még jobban megszerettem tőle."
"Sokkal könnyebb lenne eladni a lelkem, ha meg tudnám találni."
"Top 5 turnés tevékenység
1. Összetört limók? 1 db
2. Kokain? Hó helyett is az esik
3. Whisky? Hordószámra
4. Ringyók? Több, mint amennyivel elbírnánk
5. Következmények? Semmi
Isten áldja a rock 'n' rollt…"
Ma végre végére értem a kisérettségik írásbeli részének. Még a tavaszi szünet után lesz három nap, amikor szóbelizünk, illetve harmincadikán zárjuk le ezt az egész baromkodást egy irodalom írásbelivel, de már nem nagyon aggódok rajta. Majd, aznap reggel... :)
Hétfőn első órában, frissen és fiatalonsan én jó kómásan, megírtuk a matekot, negyedik órában a a történelmet, kedden második órában a matek második részét, és hetedik órában az angol első részét (magnóhallgatás és levélírás), illetve, ma hatodik órában az angol második részét (szövegértés és nyelvhelyesség).
Az angolunk ma a harmadik órában volt, de az informatika tanárunk az osztályával tartott előadást, a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából. Hát, a megszokott "ünneplőben kiállunk és érzelemmentes hangon felolvasunk valamit" dolog helyett, sokkal többet kaptunk. Néhány jelenetet eljátszottak, például, mikor elvitték az apát, meg a családját... De ezt így nem lehet elmondani. Egy olyan előadás volt, amit látnotok kellett volna. Élmény volt ezt így is előadva látni. Jónéhány dolgot más megvilágításba helyezett. Köszönöm.
Holnaptól végre szünet. Tanulhatok a szóbeli kisérettségikre. Hurrá. :P
Valóra váltod az álmaidat?
~ Szeressetek. Érezzetek. Éljetek.
~ A fájdalomnál nincs is csodálatosabb érzés. Akkor érzed csak igazán, hogy Élsz.
Shadow készítette ezt a videót. Ezt úgy nézzétek, hogy ez van, sajnos. Az, hogy egy kényelmes szobában ülünk, a több tízezres számítógép előtt, nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben. Ha a Hazátokra gondoltok, gondoljatok mindenre, de legfőképp erre a videóra. Ebben szerintem minden benne van.
Szeressétek egyetlen Szülőföldeteket, és tegyetek azért, hogy minél jobb legyen!!
nem mostanában lustálkodtam ennyit, mint ma... na jó, nem lustálkodtam, lapátoltam havat, elmentem boltba, olvastam, írtam egy oldalt a Farkasszívhez, megint olvastam, és némi segítkezés után most a gép előtt ülök :D
néhány kép, zene, meg ilyesmik :D
"zenélj, ne háborúzz"
Avenged Sevenfold
"ahol a szavak elbuknak, a zene beszél."
az egyik legjobb Avenged zene mára. :) ne feledjétek - "Now your nightmare comes to life!!"
kicsit elcsúsztam a 365-ös bejegyzésekkel, de mindegy... :)
elképesztő, az ihlet mennyire kétszínű: egyszer olyan, mintha sosem hagyná el az embert, másszor pedig, mintha sosem lett volna. De attól még, az írás öröméhez semmi sem fogható, számomra legalábbis :)
A Farkasszív harmadik részét írom most, de mivel sok a dolgom (félévzárás, és a fizika egy rohadt nagy szívás, főleg, hogy fél évnyi anyagból írunk témazárót, fuck...), így inkább csak olvasni van időm. Mi mást, mint A Nyolcadik utas a Halál-t, amit még mindig nem fejeztem be... :( De már az egyik legizgalmasabb résznél tartok, mikor az Alien lemegy Kane arcáról, és... nem mondom el, majd elolvassátok vagy megnézitek filmen 3:)
---
Egy hosszú séta néha jobb, mint egy kis filmnézés, vagy bármi hasonló. :)
főleg, ha ezt hallgatod közben:
---
létrehoztam egy And that's who I am aloldalt, ha valakit érdekelne, mely tulajdonságok jellemzőek rám... :)
agyszüleményeim címen pedig az elkészült munkáimat találjátok. :)
---
néhány idézet:
"A világ szörnyűbb, mint bármi más, amiről csak írni tudok. Ha valami jó
történik, akkor utána rögtön valami balszerencsére számítok. Talán túl
érzékeny vagyok az élethez." /Till Lindemann/
"Manapság az emberek rendre a boldogságról beszélnek. Könyveket írnak
róla, tanfolyamokon tanítják, néhányan még megvásárolni is megkísérlik. A
boldogság joggá vált, és ezt hajszoljuk, abban a meggyőződésben, hogy
ha egyszer rátalálunk, egy csapásra megoldódik minden gondunk." /Karin Alvtegen/
"Nem tudom megváltoztatni a múltamat, csak a jövőm fölött van
hatalmam. Képes lehetek úgy hordozni a jóindulatodat, akár egy sima
követ a tenyeremben, vigaszt, amikor az emlékek gyötörnek. Hogy
történhetett meg ez? Végtére is beismerni egy hibát annyit jelent, hogy
valaki bölcsebb ma, mint tegnap volt." /Karin Alvtegen/
"Csak mert paranoiás vagy, még nem biztos, hogy nem akarnak elkapni." /Nirvana/
"Állandóan pozitívnak lenni annyi, mint mellőzni mindent, ami fontos, szent, vagy értékes." /Kurt Cobain/
"Inkább utáljanak azért, aki vagyok, mint hogy szeressenek azért, aki nem." /Kurt Cobain/
---
és még azt mondják, a tetoválás nem művészet...
mennyire igaz :)
az vagy, amit hallgatsz.
egy másik gyönyörűség. :)
erre nincsenek szavak :)
király érzés metalosnak lenni egy műanyag világban :)
~peace foREVer
Beth
2013. november 24., vasárnap
"Sohasem kezdtem el egy dalt amíg Jimmy-re rá nem néztem. Az ő akciói tartottak a számlistánál végig minden egyes koncert alatt. Én még most is néha hátra nézek rá a dobok mögé és látok egy fiatalembert aki átvette a helyét, ez egy jó érzés, de nem ugyanaz" /M Shadows/
