Eszembe jutott, milyen lenne, ha én is azt tenném, amit bárki más? Egy szó jutott hirtelen eszembe: unalmas.
Hogy miért is jó ez?
Nem bírok ebben a tömegben lenni, menni a többi után azt se tudom, hová. Pontosabban, csak azok ellen a szabályok ellen lázadok, amiket hülyeségnek tartok. Ilyen például a rajzban a szabályok. Hogy mit hogy kell elkezdeni, megrajzolni. Jó támpont, de mindenkinek maga kell megtalálnia az útját, a módját. De ez nem csak a rajza vonatkozik, hanem mindenre. A kötelességeimet megtartom, de a többit a magam módján csinálom.
Illetve, ahogy én azt jónak látom. Mások nem minden esetben láthatják annak. De kit érdekel? Kell néhány ember akikről tudod, hogy letettek valamit az asztalra, akiket tisztelsz, akikben megbízol, akikről tudod, hogy mindig őszinték hozzád. Ez a legfontosabb, az őszinteség. Mert ami hazugságra épül,. az sosem volt még jó (lásd érdekházasságok, amiket úgy álcáznak, mintha szerelemből kötnék).
Aztán lépj a magad útjára, tedd amit szeretnél. A leglátványosabb talán az öltözködés. Ha például nem tetszik az aktuális divat, ne kövesd. Senki nem várhatja el, hogy meg akarj neki felelni. Csak Te magad.
Kicsit nehéznek tűnik kilépni a többiek közül, de megéri. Nehezíted az életed, de legalább önmagad maradsz. És ez mindent megér.
Illetve, ez nem egy állapot, vagy egy múlandó dolog. Ez örökre szól, ha úgy akarod. És ha egyszer megtapasztalod, úgy akarod. :)
Rebel yourself. ;)
Beth
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése