A csend megzavarta. Ahogy a zaj is. Semmi sem hagyta nyugodni: sem a szél állandó, halk susogása, sem a távolban lévő emberek beszéde, sem a meleg.
Már csak annak örült, hamarosan vége lesz az évnek, és végre elkezdődik az az időszak, amire egész évben várt. Ez erőt adott neki mindenhez.
Már nem volt annyira fáradt és ingerült, inkább arra gondolt, az egész világ olyan, mint egy keszekusza vonalakból álló ábra, nehéz kikeresni mindennek az eredetét, de nem lehetetlen. Néha egyáltalán nem az. Neki sosem lesz lehetetlen, semmi. Most legalábbis, biztosan nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése