Blogok, kinézetek, tartalmak...

Lehet, hogy meg fogtok érte kövezni, de nem értem:

 - Miért kell, egyre több blogot indítani, lehetőleg olyat, mint még sok más? Gondolok itt, például: design blogokra, ahová ugyan tesznek fel nagyon-nagyon sok jó tippet, trükköt, tanácsot, meg vannak kifejezetten szép és hasznos blogok is, de nem értem, miért kell indítani ezer meg egy blogot, ami lényegében ugyanazzal foglalkozik, és már nem nagyon tudnak újat mutatni...

 - A másik, a kinézet. Több, mint három éve kezdtem el blogolni, és amikor elkezdtem, ugyan akkor is ügyeltek a kinézetre, de akkor még tényleg egyszerű, letisztult, szép blogokkal lehetett találkozni. Persze volt néhány olyan oldal is, ami nagyon ráment a kinézetre, de azok elenyészőek voltak. Most meg, a legtöbb blogon azt látom, itt egy modultömeg, ott egy modultömeg, egy köteg effekt, jónéhány html kód, ami eléggé belassítja a lapot. A fejlécek viszont mutatósak, szépek, bár régebben egy egyszerű blogoló, a legkevesebb képszerkesztési tudással is el tudott készíteni egy fejlécet, ami megállta a helyét. Ma viszont, már kell némi gyakorlás, ahhoz, hogy el tudjon készíteni az egyszerű blogoló egy olyan fejlécet, amibe a kritika írók előszeretettel kötnek bele... Tudom, mindent csak szép kinézettel lehet eladni, de akkor is, a blogolás már inkább a kinézeti tényezők felé kezd elmenni.

Zárójelben jegyzem meg, minek a trailer? 

 - A harmadik dolog, a tartalmak. Értem én, hogy kinézetes blog, meg miegymás, de azért nem csak egy felé kéne elkanyarodni. A kritika blogokat is megértem, jó hogy elmondják a véleményüket, szeretem elolvasni, miket írnak más blogokról (így akadtam rengeteg blogra is rá), de nem teljesen értem, miért kell mindenbe belekötni? Néha olyan blogokra találok rá, mai olvasása közben csak annyit gondolok: "Úr Isten, innen sem kérnék véleményt!" , mert annyira lehordják a jó munkát is néha... 

Vannak a fanficek. Az íróiknak tökéletesen igazuk van, nem érdemes a netre feltenni saját történetet, mert nagy az esélye, hogy ellopják (nem ez lenne az első alkalom...). Én is fanficeket teszek fel. Ami szerintem nagyon nem jó, hogy a legtöbben Justin Bieber meg One Direction fanficekkel nyomják tele a netet. Szó se róla, feltűnnek igazán tehetséges írók is, nem is kevesen, de most őszintén, ki fog ezekre a "sztárokra" emlékezni, mondjuk, egy év múlva? És miért nem kapnak akkora hírnevet azok, akik kevésbé sztárolt zenészekről vagy színészekről írják a történeteiket? Például, ott van egy fanfic Avril Lavigne-ről és Chad Kroeger-ről, szerintem nem kap elég figyelmet. De még sok fanficet fel lehetne sorolni.

A saját történetek is igencsak jók, vannak olyanok, nem is kevesen, akiknek az irományait simán kiadhatnák könyvben is, olyan jó, eredeti, anyira egyben van. Őket féltem a leginkább, hogy ellopják az ötleteiket. Veszélyes játék ez. Sajnos a becsület nem éppen a csúcspontján van, még itt sem. Na jó, itt meg aztán főleg nem...

A magán blogok még a külön kedvenceim, jó ilyen kis naplókkal, gondolat feljegyzésekkel találkozni. Sokak olvasása közben úgy érzem, nem vagyok egyedül a véleményemmel, gondolatommal. És szerintem ezzel nem csak én vagyok így.

Külön dicséret a "csináld magad" blogoknak, bár kissé ritkák, de az ötleteik, megoldásaik lenyűgözőek és inspirálóak!

Egyre nehezebb olyan blogot létrehozni, ami a többi blogoló szemével is igényes kinézetű, szép, és változatos témájú, illetve olyan dolgokat sorakoztat fel, amik a lehető legnagyobb közösséget fogják meg. Szinte lehetetlen. De attól még egy próbát megér...

Ez az én véleményem.

Akinek nem inge, ne vegye magára.

Várom a véleményeiteket, kíváncsi vagyok, mit gondoltok erről!

~peace foREVer
Beth