Ma kiiratkozott az egyik osztálytársam. Tegnap volt egy kis összetűzése az egyik tanárral, lényegében annyi volt az egész, hogy órán nem adta oda a telefonját, mikor a tanár kérte. Tiszteletlenül beszélt a tanárral, aminek meglettek a következményei. Szóval, ő kiiratkozott. Ezen nem is lepődtem meg annyira, mint inkább azon, hogy hogyan beszélt a tanárral.
Ez a bizonyos osztálytárs a nyáron elmúlt 18 éves. Mikor a tanár felhozta, milyen feltétellel engedte át a lányt a pótvizsgán, a lány egyből azon kezdett el pörögni, hogy vele tisztelettel kell bánni, felnőtt ember...
Szerintetek, milyen az, amikor a diák követel tiszteletet attól a tanártól, akinek az óráján arra sem képes, hogy amikor a hetes jelent, felálljon? Akinek az óráján végig a telefonját nyomogatja, és mikor a tanár próbálja viccesen a tudomására hozni, hogy el kéne tennie a kütyüt, vigyorog egyet, és tovább nyomogatja a telefont?
De nem csak ez idegesít.
Ott van az, hogy az öregeket gyakran nem engedik előre, nem adják át a helyüket. Aztán, mikor az ismerősének nem köszön valaki, pedig észreveszi, és nincsenek haragban az tiszteletlenségnek számít?
Számomra a legdurvább az, mikor valaki a szüleiről nyilatkozik tiszteletlenül. Mikor a szülei, gondolom, mindent megtesznek, hogy neki jobb legyen. Szerintem már az is tiszteletlenség szülővel szemben, hogy nem azt mondja, "anyu", vagy "anya", hanem azt, hogy "muter". Tiszteletlenség ez a szülővel szemben, és a nyelvével szemben is, mivel ha magyarnak vallja magát, akkor ne kezdjen más nyelvek szavait a mondataiba illeszteni.
Csak annyi a kérdésem, mire jó ez? Mennyitől lesz több az, aki tiszteletlen? És mi miatt lesz az?
~peace foREVer
Beth
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése