találtam egy zenés kihívást, gondoltam, neki is állok :)
Day 1: A kedvenc dalod Day 2: Az első dal, amit hallottál a kedvenc előadódtól
Day 3: Az első dal amit valaha hallottál Day 4: egy dal amitől mindig mosolyogsz
Day 5: egy dal amitől sírni tudsz Day 6: egy dal ami megnevettet Day 7: egy dal amit utálsz Day 8: egy dal ami folyton beleragad a fejedbe Day 9: egy dal amiről valaki eszedbe jut Day 10: egy dal ami egy családtagodra emlékeztet Day 11: egy dal ami egy barátodra emlékeztet Day 12: egy dal ami egy olyan emberre emlékeztet akit utálsz Day 13: egy dal amit csak úgy szeretsz Day 14: egy furcsa dal Day 15: egy dal attól az előadótól akinek legutóbb voltál a koncertjén Day 16: az utolsó dal amit hallottál Day 17: A dal, amit majd amire először akarsz majd táncolni az esküvődön Day 18: egy dal amit akarsz majd a temetésedre Day 19: a legjobb barátod kedvenc dala Day 20: egy dal a kedvenc albumodról Day 21: az első dal a kedvenc albumodról Day 22: az utolsó dal a kedvenc albumodról Day 23: egy dal egy olyan előadótól akit utálsz Day 24: egy dal ami a keresztneved első betűjével kezdődik Day 25: egy dal ami a vezetékneved első betűjével kezdődik Day 26: egy dal ami "you" szóval kezdődik Day 27: egy dal ami felvidít Day 28: egy dal ami nagyon idegesít Day 29: egy dal (csak úgy válassz egyet!!!) Day 30: A kedvenc dalod (talán más lett, mint ami az első napon volt)
kedvenc dalom - nem csak egy van. De a legnagyobb kedvencek:
Fülszöveg: „Az
évek során az emberek azzal próbálták enyhíteni a megrázkódtatást, hogy
a Mötley Crüe miatt váltam függővé… de én nem hiszem, hogy így lett
volna. Ez az egész bravúr az én művem volt. Már gyermekként sem
hajlottam rá, hogy kitérjek a golyó elől. Mindig az első voltam, aki
odaállt, hogy a szeme közé lőjenek. Makacs voltam, erős akaratú, és
mindig készen álltam vállalni a bajt a káosz, a zavarodottság fokozása
és lázadás szítása érdekében – ezek a jellemvonások tettek híressé, és
később hírhedtté. A siker és bukás hozzávalói szép köntösbe burkolva,
egy Molotov-koktél érzelmi stabilitásával. Aztán mikor a ’70-es évek
végén L.A.-be költöztem, és fölfedeztem a kokaint, az csak fölerősítette
ezeket az elbűvölő jellemvonásaimat. De az alkohol, az LSD, a kokain…
futó kalandok voltak csupán. Amikor találkoztam a heroinnal, az volt az
igaz szerelem.”
Nikki Sixx
Talán két hete került a kezembe, a könyvtárostól kaptam kölcsönbe.
Nem is tudopm, miért hoztam haza és olvastam el. Talán kíváncsiságból? Vagy inkább csak unatkoztam? Szerintem mindkettő, de nem is ez a lényeg.
Mikor először kinyitottam, rögtön megfogott a kinézete. Hogy nem csak egy tömör szöveg néhány képpel, hanem apró, vagy éppen egészen nagy rajz szerű mintákkal, vörös vagy éppen fekete cseppekkel díszített oldalak csak úgy vonzották a szememet. Eléggé extrém, és mégis dekoratív, talán így jellemezhetném a kinézetét.
Ám amit olvastam, az teljesen megdöbbentett. Amennyit szívott, lőtt, inhalált, hát az valami hihetetlen mennyiség lehetett. És még az alkohol is rájött.... Még szerencse, hogy nem cigarettázott (annyit). Ahogy végig olvastam, nem tudtam elhinni, hogy ennyire önpusztító életmóddal valaki megélhet akár két hetet is, nemhogy túlélje. Tökéletesen leírja egy őrült életmódot folytató banda turnéját, hogy milyen őrültségeket követnek el - és végig ott van a színfalak mögött egy széteső rocksztár, aki nélkül a bandájuk már sehol sem lenne. Érdekes, ahogy folyamatosan küzdött majd ismét visszacsúszott, ahogy az is, hogy végül sikerrel járt, bár az korántsem biztos, hogy megérte érte majdnem végleg meghalni. Hihetetlen volt, hogy ennyire mélyre képes valaki süllyedni, ennyi drogot elfogyasztani, és ennyire nem figyel rá senki sem.... El sem tudom hinni, hogy ebből képes volt felállni és folytatni az útját, hogy normálisabb élete lett. Tiszteletet érdemel, ezért is, és azért is, hogy ezt megírta őszintén a könyvben. Talán segít ezzel valakinek. Vagyis nem talán, biztosan.
A napok bejegyzései mellett olvashatók még kommentárok. Ezzel akadt csak bajom, mert néha egy-egy hosszabb vélemény után kicsit kizökkentem a dolgok alapvető megvilágításából, és eléggé zavart Denise Matthers vagyis Vanity megjegyzései, amik végig vallási megközelítésűek voltak (ezzel még semmi baj, csak azzal akadt gondom, hogy néha úgy mondta el a dolgokat, mintha ő nem is csinálta, vagy csak szórakozásból züllött volna.). De így lett tökéletes ez a könyv.
Egyik kedvencem lett. Nektek is ajánlom elolvasni, ha szeretnétek bepillantást nyerni az igazi őrületbe, oda, ahonnan csak keveseknek van kiút, úgy, hogy utána is élnek...
Végül néhány idézet, melyek szerintem igencsak jól leírják a könyv hangulatát (bár azért vannak vidámabb részek is.)
"Inkább itt maradok. Nagyon kényelmetlenül érzem magam a bőrömben. Ez egyre inkább elhatalmasodik rajtam az utóbbi években - minél híresebbek vagyunk, annál szomorúbb vagyok..."
"Mindennap itt ülök és írok, mindig ugyanaz. Szóval miért? Miért csinálom én ezt? Gyűlölöm... Olyannyira gyűlölöm, hogy még jobban megszerettem tőle."
"Sokkal könnyebb lenne eladni a lelkem, ha meg tudnám találni."
"Top 5 turnés tevékenység
1. Összetört limók? 1 db
2. Kokain? Hó helyett is az esik
3. Whisky? Hordószámra
4. Ringyók? Több, mint amennyivel elbírnánk
5. Következmények? Semmi
Isten áldja a rock 'n' rollt…"
Közelebb lépett az ablakhoz.
Mintha valaki állt volna a túloldalon, de nem nyitotta ki, nehogy bejöjjön a hideg szél az amúgy is hűvös szobába. Csak meredten nézte a kissé elmosódott sziluettet, ami mintha megmozdult volna.
A következő pillanatban, mintha valami földön túli csikorgás hallatszott volna. Ijedten rezzent össze, és majdnem felsikoltott, de aztán rájött, hogy csak az ablak túloldalán lévő ember körme csikorgott, ahogy az ablakhoz ért.
Betűk jelentek meg a bepárásodott üvegen: Ne gondold hogy minden rendben van!
Nem tudta mire vélni, végül csak nézte a kusza, majdhogynem olvashatatlan betűket.
Az üveg milliónyi apró darabkára tört, ahogy kinyitotta a szemét, és felébredt az álomból...
Sziasztok!
Az jutott eszembe, írok egy új fanficet. Az alapsztori már megvan, ahogy a banda is, és szívesen fel is tenném netre. Seize the day! lenne a címe, tizenöt fejezetes lenne, és az Avenged Sevenfoldról szólna.
Csak az a kérdés, feltöltsem, olvasnátok, vagy inkább nem? :)
Most egy filmet ajánlanék Nektek. Szerintem ezt mindannyiótoknak látnia kell. Van mondani valója!
Youtube - link a teljes filmhez: http://www.youtube.com/watch?v=nrwOCVSdUIM
Néhány idézet ( a könyvből )
"A boldogság az egyetlen képesség, ami számít. És a boldogságot nem
nyerheted el; a boldogság talál meg téged, de csak akkor, ha minden
másnak megadod magad."
"Ha megfeledkezel magadról, azzá válsz, amit csinálsz, tehát cselekvésed
tiszta, spontán, és mentes minden ambíciótól, gátlástól és félelemtől."
"Ha ellenállsz annak, ami történik veled, az agyad működésbe lép, és
pontosan azok a gondolatok kezdenek kínozni, amelyeket te magad
teremtettél meg."
"Maradj a jelenben. Semmit sem tehetsz, hogy megváltoztasd a múltat, a
jövő pedig soha nem lesz pontosan olyan, amilyennek tervezed vagy
reméled."
